Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor jelentésegyezések 187
Finnugor jelentésegyezések Négykézláb A NySz. csak Hallerből idézi: Négy kéz-láb köszönti a földet, de a mai nyelvben általános. A MTsz. Székelyföldről közli: négykézláb ut 'meredek út, amelyen négykézláb kell kapaszkodni'. A manysiban is megvan ez a kifejezés: K kitft.gr. nd'ld köá'tA§A (köd0tlál) tátjít suHrj^dl%%u td pimts 'derZwei-Bergrücken begann nun auf allén vieren zu galoppieren' (KANNISTO —LIIMOLA, Wog. Volksd. II, 38—39, tkp. 'auf der Spitze von vier Hánden [und] Füssen' 690, 28. jegyz.). Vö. még: K tn-n idpóált kfta'l $li hd'ld kgá'td dáild •pöálikártdm f}artiij3l'ir}kdl n^k td l'i%tntnf}(ps 'danach wurde er nun, die beiden Arme [und] Beine ausgebreitet, mit Nágéln aus hartem Holz an die [Wand der] Hütte hinaufgenagelt' (599; tkp. 'seine vier Arme [und] Beine' 809, 67. jegyz.). A kifejezésnek az a magyarázata, hogy az obi-ugor nyelvek az állatok első lábát a 'kéz' szóval nevezik: manysi kát, koát 'kéz és állatok előlába'1 (MUNKÁCSI, VNGy. II, 2 : 655); ámp, sáli kátáya 'az eb v. rén két keze' = két előlába; uj katlaya 'a medve keze'; Sorni-gtdr jalnd uja kát a man láilá nár]knüw-ke, %otál qlnd aumir\ %Qtpü pusmdnüw 'ha az Aranyfejedelem lovagló (járó, utazó) állatának keze vagy lába látszanék, a mindenfelé levő beteg [mind] meggyógyulna' (II, 590); KAisnsriSTO-nál is: Szomldpütmu'z nila káté láy.le tufi tüsisáne 'er stellte in die vier Késsel seine vier Füsse'. Die Vorderbeine des Tieres werden 'Hánde' (kat) genannt (Wog.Volksd. I, 63, 394, 5. jegyzet); K p ó ál A á ild SCLÍILS, p ó ál kóátd SCLJILS 'er brach ihm das eine Hinterbein, brach ihm das eine Vorderbein' (II, 611 a lónak; 612—3 a mókusnak); k ö a tani • jiáilynl nn-k öá'-t kanat 'ihre Vorder^ (und) Hinterfüsse habén keinen Halt' (II, 633, az egérnek). Érdekes, hogy a négylábú asztalról is ezt mondják: K figntlmats nd'ld k ó át d r\ A a ild rj pasdnnd 'er setzte sich an den vierfüssigen Tisch' (490—493; tkp. 'an den vierhándigen [und] -füssigen Tisch' 787 — 8, 112. jegyz.). KAÍTNISTO szerint a K AéApJál jig 'ein hinkendes Pferd' (584—585, a jegyzet szerint szószerint 'halbbeiniges', d. h. 'einbeiniges' (806, 18. jegyz.); nyilvánvaló, hogy a lónak csak a két első lába van meg, az egyik hátsó lába hiányzik, vagy el van törve, azért sánta. MuisrKÁcsrnál is állatra vonatkoztatva: E %at kátd p --láildp uj 'hat kezű-lábú állat' (VNGy. IV, 309). A chantibanis: ED ke t 'Hand, Vordertatze (eines lebendigen Raubtiers)', Kr. ket 'Hand, Vorderfuss', kitr\dn (-ty-) 'karhun etujalat', Vj. kot 'Hand, Vorderfuss (eines Tieres), Zange', ¥ kot 'karhun etujalka', Trj. kőf 'Hand, Vorderfuss (eines Tieres)'; Ni. ins, Kaz. j,ns 'Hand, Vorderfuss' (KABJALAINEN— 1 KANNiSTO-nál: TJ kát, TÖ k»at, AK k»a0 t, KK FK kbat, P knát, ÉV kü?t, DV kbat, AL kont, FL Szó kan 'Hand; Vorderfuss' (VogVok. 3).
