Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Mari pune·ške 182

Mari p u n e • s k 5 A puneék§ csak kikövetkeztetett alak, mert a keleti nyelvjárásokban a szó föl jegyzéseim szerint nem fordul elő, csupán a nyugati nyelvjárásokhoz tartozó két jaranszki és a vetlugai nyelvjárásban, amelyekben alakjuk a következő: JT psne'Ske, JO V p<z>nv§kd, jelentésük pedig 'valamihez v. valakihez hasonló, valamilyen színű'. Pl. JT djok%8ar-pz>ne§ke (pl. 8ka'l), JO jaskar-ponéskd 'vörös színű v. szőrű (pl. tehén)'; JO V öS-p. 'fehér színű v. szőrű'; JO §im-p. 'fekete színű v. szőrű'; JT korak-p., JO karak-p. 'varjú színű, szürke' {pl. vmhi, JT lü'őo semönlá 'szürke forma', JO po-nzo karak-p^n gah§ 'szőre varjútoll színű'); JT pire-p. (pl. pv) 'farkas színű (pl. kutya)'; JT rnfínz-p. (pv ) 'róka színű (kutya)'; JT tso'ma a-fiai p. 'a csikó az anyjához hasonló szőrű, •olyan színű, mint az anyja'; JO tsamá'z§ a-jüaz p. ua.; V tsa'ma sá\ts§n afíá'Zd p. (&'(Sáz yaník-o'k p^'ndz^ 'olyan lett a csikó, mint az anyja; a szőre olyan, mint az anyjáé)'; JT wzacrtaz p. só- tsUn 'a gyermek megszületett, atyjához hasonló'; JT a-fiaz p. Ivieh (a'fiaz ya'ne) 'anyjához hasonló (olyan, mint az anyja)'. Nyilvánvaló, hogy alapszava a P B M U pun, C Ő CÖ JT JO V pon, JP p$n, K pm 'szőr, toll'. Megfelelője a magyar fan 'pubes' SchlSz., SzikszaiF. ('lanugo prima adolescentis, dicitur etiam pecten' SzikszaiF.); manysi É pun 'toll'(MUNKÁCSI, VNGy. IV, 11), P réské-pun jamés lü 'róka szőrű szép ló' (uo. 105); É vosrém punpa kit ujim 'vörös barna szőrű két állatom' (uo. 6); Tj. TC. pön, AK, pön, KK. pgn, FK. pun, P. V. AL. pun, FL. Szo. pun 'Féder, Haar' (KANNISTO, Wog. Vok. 118); chanti DN Kos. Fii. Ts. Ts.'stb. pun "Haar, Wolle, (Haar)farbe; Flaum, kleine Féder, Féder', V muy\ táyhmfta pun ? 'minká várinen ?' (KAEJ.—TOIV.); mord pona 'Haar, Wolle' (PAASONEN); finn puna 'Röte', 'Rot';a'szőr' és 'szín' jelentésre nézve vö. finn karva' Haar', 'Farbe', 'Farbe der Haare' (ERWAST), (VÖ. BUDENZ MUSZ. 494, BEKÉ NyK. LII, 42). A mari szó képzője azonban eddig ismerétlen volt. Magam idéztem ugyan Cseremisz Nyelvtanomban PoRKKÁ-ból két adatot (cHolesk§ ka\sdiat kalasen: ,,ka\za!" imn eékd kaisdzat kalasen: ,,kaiza!'n

'Der Fussgánger sagte: gehet!" Der Reiter redete: „gehet!" 51, 127), azonban tévedésből illativusznak néztem őket, bár megjegyeztem: „Érdekes példák még" (205), tehát láttam, hogy nem a rendes illativusszal van dolgom. Ugyanez a képző szerepel a kozmogyemjanszki mdkte'skd 'der Reiter' szóban, amelynek jelentését RAMSTEDT megkérdőjelezi, s a következő példamondatban is idézi: tdjle mdkteSkd kea 'sieh da, ein Reiter!" Alapszava m§kte 'das Reiten', de nominativuszban nem használatos, csak ezekben a kifejezésekben: m§kten-keaá 'reiten', m§kte-j3dlnd hndzaé 'zu Pferde sitzen'. Saját gyűjtésem szerint is csak ebben