Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Fokos Dávid: Etimológiai, jelentéstani és szintaktikai adalékok 173

174 FOKOS DÁVID Itt tehát élesen elkülönül a személyes névmásul használt névmás (te 'te') ugyanennek a szónak birtokos névmásul használt adess.-gen.-i te\ad ('tuus') alakjától. Az itt tárgyalt msi mondat aw-jában is csak domináló képzetet látunk. [Az otthon maradt vadásztól kérdezik a társai: „Miért nem készítettél ebédet?" Erre az ember ezt feleli:] „Én (nom.) — ami azt illeti, hogy én miért nem főztem ebédet —, hát bizonyos lények voltak itt, és azok megégették a hasamat." Ami mármost LIIMOLA másik megállapítását, a „bizonyos lények jöttek" mondatot illető megjegyzését illeti, kétségtelen, hogy itt valóban csupán egy közbeszúrt mondattal van dolgunk. Ilyen közbeszúrások (még hosszabb közbeékelések is) igen érdekesek abból a szempontból, hogy rendszerint nem bontják meg a vezérmondatnak a szerkezetét, hanem különálló egységek maradnak a mondaton belül. Ez a (különösen a komiban gyakori) jelenség erős szerkesztési érzékre, nagy koncentráló készségre vall (1. NyK. LVIII, 83). így megtörténhetik, hogy — anélkül, hogy ez a beszélőre zavarólag hatna — két szorosan együvé tartozó mondatrész közé (pl. jelző és jelzett szava közé) ékelődnek más mondatrészek, mint pl. a következő komi mondatokban: Ud. kit'iée tája miian lo{i épi.ska% (ZürjSz. 176) 'hová lett ez a mi gyújtónk?' (Itt az együvé tartozó tája miian épitéka kapcsolat közé ékelődik a loii 'lett' szó.) Le. siia vodis űzni pifd (VdKomi 14) 'der Knabe legte sich schlafen' (tkp. 'az, vagy: ő, lefeküdt aludni, a fiú'), si'a éojis siie kiétal^m §idjast$ ponmid (uo. 16) 'dieser Hund frass die ausgeschüttete Suppe'. (Itt a a siia [nom.] a mondat legvégére tett ponmid szóhoz, a si'§ [acc] a közvetlenül utána következő kiétal^m Sidjaste. kifejezéshez tartozik.) Pr. sije-ks sar sajad munem berin éetan menim pite (uo. 78) 'wenn éu diesen deinen Sohn, nachdem du den Zar heiratest, mir gibst' (tkp. 'ha azt . . . [ti.] fiadat'). (A névmás ilyenkor gyakran már igazi határozott névelő értelmű, és ennek ellenére egy másik szólam elszakíthatja a főnevétől.) Már nem mondatrészek, hanem teljes mondatok vannak közbeékelve a következő komi mondatokban: Pr. ta'-vun — esten-esten sad vijim ii sadji$ — suue — zel gaza —, sija — Suue — gul'dit?ii kutas sadjin (VdKomi 123) 'heute wird sie — dórt und dórt ist ein Garten, und der Garten ist — sagt er — sehr lustig — (dórt) im Garten — sagt er — spazieren gehen'. (A vezérmondat: ta'-vun sija gul'áitni kutas sadjin 'ő ma sétálni fog a kertben'), me — suue — kilée nastá'ééa saro'vna, sije koréni muna (uo. 131) 'ich — sagt er —, man hört von Prinzessin Anastasia —, sie suchen gehe ich'. te — pe, pitzpa — pe — loue, keV.seg veié! (uo. 234) 'du — sagt er — die Sündflut kommt, — sagt er —, baue eine Arche!' sid'z-ze mene lökte da kilzei! (uo. 103) 'so kommet auch und gehorchet mir!' (tkp. 'ugyanúgy rám is — jöjjetek — és — hallgassatok!'). sija, epei pemdis,ii piris űzni bara~ (uo. 153) 'er kehrte — es war wieder finster geworden — wieder zum Übernachten ein'. mentéim — eii mes vM — sije nuuis (uo. 117) 'ich hatte eine einzige Kuh, die hat er von mir weggeführt' (tkp. 'tőlem — egyetlen tehenem volt — azt elvitte'). Vm. te—pe —, iittsa lébe,, sili —pe.— Mj! (uo. 390) 'du — sagt er —, ein Vogel fliegt dórt, auf den schiesse!' lijass§, lok, vidz§dlif (uo. 369) 'komm, schau dir seine Knochen an (csontjait —,gyere — nézd meg)!' V. olvsni-vilvsni — menim viétalni reg'.d — vo, med, kojmed (uo. 397—8) 'sie lebten — ich kann es ja rasch erzáhlen — ein Jahr, ein zweites [Jahr], ein drittes [Jahr]'. (Idézett példáink közül néhányban a közbeszúrt mondat már egy-egy kötőszóval (da, ii), vagy egy-egy mutató névmással (sije, sili) van a mondat