Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Fokos Dávid: Etimológiai, jelentéstani és szintaktikai adalékok 173

Etimológiai, jelentéstani és szintaktikai adalékok1 9. Közbeékelt mondatok és mondatrészek LIIMOLA a Wogulische Volksdichtung legutóbb megjelent kötetében (III. kötet, 1956) egy manysi mondathoz olyan magyarázatot fűz, amelynek tanulságos elvi megállapításait érdemes kissé közelebbről megvizsgálni. Az eredeti msi mondat, amelyhez a magyarázat csatlakozik, így szól: am mat9

rsir máta-mt iöxtala\zt, pukim k/ótsáritafís

(47) 'bei mir sind gewisse Wesen gewesen, mein Bauch wurde (von ihnen) verbrannt'. KAJSTNISTO ehhez a mondathoz megjegyzi, hogy ,,eigentümlich ist der Nominativ am 'ich' " (215). KANNISTO megjegyzését LIIMOLA UO. a következő magyarázattal egészíti ki: ,,Die russische Übersetzung ,,y MeHH KaKHe-To ÖbiJin" ist wahrscheinlich ungenau. am kann sich námlich an das Wort piikim anschliessen, und die dazwischen stehenden Worte bilden wohl nur einen Zwischensatz. Die Übersetzung würde alsó folgenderweise lauten: 'Mein — es sind gewisse Wesen gekommen — mein Bauch wurdé (von ihnen) verbrannt'." (A mondat egyébként megismétlődik uo. a 48. lapon, de a bevezető am szó nélkül.) KANNISTO tehát az am-ban az első személy névmásának alapalakját ('én') látja, LIIMOLA szerint az am itt birtokos névmás értelmében van használva (mint pl. uo. a 49. lapon am kátu

mná

'az én kezembe', vagy am pirihm [VogNGy. I, 4] 'az én fiacskám'; 1. pl. NyK. LVIII, 86), és csupán — sajátságos módon — egy egész közbeszúrt mondat választja el a birtokszavától ('az én . . . hasam'). Mi tehát itt az am szerepe? Csak nemrég foglalkoztunk hasonló szerkezetekkel (1. NyK. LVIII, 75 kk.); ott a mondat élére tett névmásban kiemelt mondatrészt (domináló képzetet) láttunk. Hadd idézzünk itt két példát: msi: am — lőiwi — simtalmajttal járdn pa%átur, %umim ta (VogNGy. IV, 171) 'nékem — mondja — a szívtelen-májtalan hős, az a férjem'. Ezt a mondatot így értelmeztük: 'én (ami engem illet), — a szívtelen-májtalan hős, az a férjem'. Egy c hanti példa: nar\ pa nar] ula, ma p% ma ulldm (STEINITZ, OVd. I, 75) 'du — leb du nur, ich — ich lébe auch'. Talán még ezeknél is meggyőzőbb példa a következő komi mondat: [Az elbeszélésben arról van szó, hogy Krisztus kiszabadítja a pokolból a lelkeket és csillagokká változtatja őket. Erre a pokol panaszkodik: „Hát én hogyan fogok mármost megélni emberek nélkül?" Krisztus felelete így hangzik:] te — Suue — kűritttsan jezen da tabak-Jinen teiad gorSid tire-na (Volksd. der Komi 230) 'te (nom.) — úgymond — a te (adessivusgenitivus) torkod megtelik majd még dohányzó emberekkel és dohányfüsttel'. A te értelme tehát: 'te, ami téged illet, hogy tereád micsoda sors vár, — hát . . .' 1 L.

NyK. LVn, 240.