Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Kisebb közlemények - Hegedűs lajos: Az új finnugor hangjelölés 161
166 HEGEDŰS LAJOS A nyomaték jelzése ' a szótag szonánsát jelölő betű után főnyomatékot jelent (pl. fi. sa'naton): a szótag szonánsát jelölő betű után melléknyomatékot jelent (pl. fisa'nalli:nen). A nyomaték fenti jelzésén kívül használni lehet a nemzetközi fonetikai egyezményes jeleket: 1 a szótag első hangját jelölő betű előtt s= főnyomaték (pl. fi. l sanaton). • aszótag első hangját jelölő betű. előtt = melléknyomaték (pl. fi. 'sanalinen). Szólam-^ szünet- és melódiajelek A szólam és szólamelőző rész határát SETÁLA függőleges vonallal jelölte: |, az új átírásban ferde vonalat találunk ennek jeléül: /. A terjedelmesebb beszédegységek (ritmussorok) határát a sor felső részére helyezett kis plusz jel: + tünteti fel. Szólamelőző rész elé nem kell ferde vonalat tenni. Szavak hangjainak együvétartozását — ha szüksége mutatkozik — kötőjellel lehet feltüntetni (-). Pl. + /ei-olej aijat /+/ nirjkun oli fennen/ +"; + mutta nüt ajatelkdmme jjouluaj ! . ^> = hosszú beszédszünetet, a o jel pedig rövidet tüntet fel. A hangfekvés relatív magasságát és annak változásait a hangsor elé helyezett következő jelekkel lehet feltüntetni: í — a hangsor hangfekvése az általában használt hangfekvésnél észrevehetően magasabb („felemelt" hang; SETÁLinél: j ~ ). i> =a hangsor hangfekvése a szokásosnál mélyebb („mélyre eresztett" hang; SETÁLAnél: | ).• p = a szokásos hangfekvés; ehhez lehet viszonyítani a magasabb vagy mélyebb hangfekvést. Legtöbb esetben .jelöletlen marad. jf — fl = a hang magasabb hangfekvésből siklik fokozatosan a szokásosra. P — $ =a hang a szokásos hangfekvésből siklik fokozatosan magasabbra. \) — P = a hang mélyebb hangfekvésből siklik fokozatosan a szokásosra. p — \) = a hang a szokásos hangfekvésből siklik fokozatosan mélyebbre. A szótag melódiamenetét szonáns után a sor felső részén a következő jelekkel lehet feltüntetni: =± ereszkedő hanglejtés (pl. svéd a'nddn 'lélegzet'; lett pi"rkt 'vásárolni'). = emelkedő hanglejtésmenet (pl. svéd a'nddn 'kacsa'). = gyengén emelkedő vagy egy-szinten mozgó hanglejtésmenet (pl. lett lai~va 'csónak', tiTts 'híd'). = eső-emelkedő hanglejtésmenet (pl. liv lé v b). A = emelkedő-eső melódiamenet (pl. fi, \ kVtos csodálkozóan ejtve). — egy-szinten mozgó hanglejtésmenet (pl. fi. pai'vd). Egyes szavak és szócsoportok melódiamenetének általános irányát a szó vagy szócsoport feletti hosszú vonalkával lehet jelezni: "^-\^ = ereszkedő melódiamenet (pl. fi. { ki~tos lezárt közlésben). ^-^-"" — emelkedő melódiamenet (pl. fi. ^kl'tos udvariaskodva).
