Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120

128 VÁSZOLYI BEIK •őrizte az 1839—43-as pénzreform emlékét. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy ez az arány a Sait és rubel között is fennállt, csak később eltűnt. A másik, s talán valószínűbb ok: a mindennapi gazdasági élet gyakorlatában inkább csak a kopek (tehát az ur) forgott közkézen; az átlagos adás-vétel összegei viszonylag csekélyek, kopekben kifejezhetők voltak, s így a Sait (rubel) aránylag ritkábban előforduló, nagyobb névértéket képviselt. Megerősíti ezt az is, hogy a sajíra sokkalta kevesebb adatunk van, mint az wrra (a népköltészetben gyakrabban fordul elő a iselkevej, 'rubel'), azonkívül a rubel összegét gyakorta kopekben, wrban fejezik ki: pl. éo ur da vit ur (100 ur -f- 5 ur) '105 Kopeken'41

— '1

rubel 5 kopek' helyett. A szó 'rubel' jelentésével kapcsolatban TYIMUSEV véleménye: ,,A Sajt pénznév valószínűleg ugyanúgy keletkezett, mint az ur, vagyis valamilyen orosz pénznevet fordítottak le ezzel a szóval" (i. m. 178). Kár, hogy meg sem kísérli ezt az újabb calque-hipotézist jobban megtámogatni, és az eddigi idevágó véleményekkel kapcsolatban állást foglalni. Kissé elnagyolt ötletéről orosz nyelvi és nyelvtörténeti ismereteim alapján nem lehet szó. A rendelkezésünkre álló adatok segítségével a következőkben vázolhatjuk a sait szó 'rubel' jelentésének kialakulását és összefüggését eredeti jelentésével ('Rute, Stange, Zweig'). A régebben cseretárgynak, fizetési eszköznek is használt prémet nem csupán egyesével, hanem nagyobb kötegekben is adták-vették. Az oroszoknál pl. a cobolyprémet negyvenesével kötegelték: coöOAb e copoKax; a cári kincstár egyik ajándéka 40, illetőleg 20 cobolyszőrméből álló köteg volt: copoK, noACopoK coőoAeü.^ Innen a lengyel sorok jelentése is: 'bund zobelfelle von vierzig stück'.43

A

chantiban is a larjk'i k'frra: 'oravannahka-kimppu, jossa on sata nahkaa' (100 darabból álló mókusbőrcsomó).44

Ugyancsak

KAEJ.— Toiv. szótárából egy másik adat (uo.): osztjTrj. k'áh jelentése 'Bündel Fische oder Fleisch, (durch die Nasenlöcher auf ein Seil gezogenes) Fellbündel (von Eichhörnchen, Füchsen)'. STEINITZ a következőket fűzi a szóhoz (OstjWb. 78): 'Bündel (Fische, Pelze); Reihe (Schlitten); (OstjVolksd. II, 204) aufgereihtes Bündel von Fellen u. a. Gegenstánder in bestimmert Zahl'. A kisebb állatok gereznáit többek között rúdra akasztva raktározták és szállították. Valószínűleg idevonhatok az ilyen adatok, mint pl. osztj. tél i%tdm no^si nir rqydhlatal: 'teleaggatott nyusztosrúd módjára odarogyik' (PÁPAY—REGULY, I: 160. 374. sor. Reguly-könyvtár I. Bpest, 1944.). Feltűnő a komi Sait értelmezése WICHM.UOT. szótárában 'lange Rute, dünne Stange, dünner Zweig'. A komik erre a hosszabb vesszőre, rúdra kötöztek vagy feszítettek fel bizonyos számú mókusbőrt, s ez a köteg meghatározott értéket képviselt, illetőleg megfelelő címletű pénz egyenértéke volt. Előfordulhatott, hogy 100 mókusbőrt kötöztek egy rúdra, s ez a prémköteg határozott értéket testesített meg. Bizonyos, hogy ára a piac, a kereslet-kínálat ingadozásaitól is függött, és időről-időre emelkedett, vagy csökkent. Ha azonban egy mókusbőr ára időnként — esetleg huzamosabb ideig s nyilván többször — egy kopek volt, a százas csomagé 100 kopek, azaz 1 rubel lett. Történetileg is igazolható, hogy a XVI—XVIII. 41 WICHM.

— TJOT. szótárában '165 Kopeken'áll, de ez nyilvánvalóan sajtóhiba '105 Kopeken' helyett. 42AAJlb,

IV: 281. 43 MIKXOSICH

: Etymologisches Wörterbuch der slavisehen Sprache. Wien, 1886 44 KARJ.-TOIV.:

OstjWb. 421b; vö. JUHÁSZ JENŐ : Fizet. MNy. XLIX, 190.