Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120
KOMI (ZŰRJÉN) PÉNZNEVEK ÉS A RÉGI KOMI PÉNZSzAMlTÁS 127 A komi nép az oroszokkal a XI. sz.-tól kezdve érintkezett sűrűbben, a gazdasági kapcsolatok pedig döntően a XII—XIV. sz.-tól mélyültek el.37 Ekkor az orosz földön a pénz fogalma már régen ismeretes volt, s jóegynéhány bizánci,, középázsiai, arab és nyugateurópai pénzfajta forgott a piacokon. Nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a komi nép a XI. sz. előtt ismerte-e a pénzt. Elképzelhető, hogy legalább bizonyos pénzfajtákat itt-ott használtak, hiszen a „prém útjának" északnyugati végpontja éppen Perm volt38, s ennek gazdasági, kereskedelmi kisug esetleg elérhetett egyes komi településekhez is. Tudjuk azt is, hogy a komi földre irányuló kereskedelemben, prémkivitelben nem csupán Novgorod vett részt, hanem ennek számottevő vetélytársaként a volgai bolgárság és a skandináv expedíciók is. A X. sz.-tól a XII. sz. elejéig orosz földre áramlott nyugateurópai dinár ugyancsak eljutott a komikhoz.39 Az nyilvánvaló, hogy önálló komi pénzrendszer nem alakult, mert nem alakulhatott ki, s a pénzgazdálkodás csak az orosz kapcsolatok megszilárdulása után eresztett gyökereket a komik körében. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról sem, hogy Oroszország egységes gazdasági fundamentumáról ekkor (XI—XIV. sz.) a feudális széttagoltság miatt nem beszélhetünk; a komik javarészt pedig csak Novgoroddal, valamint a szuzdali—rosztovi hercegséggel érintkeztek. Itt pedig (mint a hatalmas kiterjedésű és ekkor még sem politikailag, sem gazdaságilag nem központosított, egységesített orosz földön általában) bizonyos pénzfajták m á r régen forgalomban voltak, amikor a coboly-, nyest- és mókusbőrök még sokáig szerepeltek ^csereeszközként a piacon, s adóformaként is (nem utolsósorban az uralkodók kincstárának is). A pénzfajtákat s a mókusvalutákat így egyidejűleg, párhuzamosan használták. TYIMTJSEV érve tehát kérdésessé válik, s ennek alapján indokolatlan, hogy az ur szóval kapcsolatban egyedül tükörszóra gondoljunk. Végül az ur szó ilyetén magyarázatával kapcsolatban újból ugyanazok a nehézségek merülnek fel, amelyek a sem 'Schuppe; Geld' szó calque-származtatása során felvetődtek, s nem oldódtak meg kielégítően. Megjegyzendő, hogy a mai komi-zürjén és komi-permi irodalmi nyelvben az ur szó helyét a kepeika foglalta el; a KPC szerint pedig az ur mint pénznév 'régi, elévült számítási egység'. 6. 'Rubel' jelentésben használatos a komi nyelvben a sait szó. Alapjelentése: (WICHM.— UOT.) 'lange Rute, dünne Stange, dünner Zweig'.- Ebből, alakulhatott pénznévvé: (WICHM.—UOT.) Rubel (V. I. U. Sz. P.: bei den Álteren, L: v. mehreren Rubeln, nicht v. einem). kik s. oder Sat' Pécs. zwei Rubel, kujim s. V., kuiim sat' P.40 drei Rubel, so §. V. U., so sat Sz. L. hundert Rubel (L.: nicht mehr gebr.); (WIET>.) sat', sajt Rubel; (CEMBER) maírr 'ua.';; (ZürjSzöv. 169) U. das Sait 10 Rubel. Képzett alakok: (WICH.— UOT.) U. saita einen Rubel wert oder kostend. Feltűnő, hogy a Sait esetében nem találjuk meg az 1 rubel = 3,5 sait arányát, mint ahogyan az ur és kopek régi számítás szerinti viszonya meg-37 ZSIBAI MIKLÓS : Jugria. Különlenyomat a NyK. XLVTI. és XLVIII. kötetéből.. Bpast, 1930., 32. kk. 38 A magyarság őstörténete. Szerk. LIGETI LAJOS. Bpest, 1943. 54. 1. 39 McTopHH Kyjibiypbi ApeBHeíí PycH, 322, 385—7. 40 Valószínűleg sajtóhiba kuiim helyett.
