Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120

126 VÁSZOLYI BBIK md. ur27

'ua.'; észt

orav2s

'mókus; pénz'; vogÉ.

Win, lén, Un 'ua.29

'; kolai lapp-OTsf?Tev30

'Eicnliorn';Terlappiscliaucli 'Kopeké'; kaz. tatár

tejen31

'evet, kopéka'. A kezdetlegesebb gazdasági fokon álló, vadászgató komik egyik íojövedelemforrása a prémkereskedelem volt. A szőrmepiacon igen keresett cikk gyanánt szerepelt a.mókusbőr (a komi vadászok már a XIV—XV. századtól kezdve igen fontos ügyfelei voltak az orosz kupeceknek, prémkereskedőknek:: századokon keresztül nem éppen jelentéktelen százalékát biztosították az orosz prémexportnak, s látták el így Európa prémszükségletét is. A „puha, arany", a prém, mindmáig igen fontos kincse a komiknak; csak 1923—24-ben másfélmillió mókusgereznát szolgáltatott a Komi Autonóm Terület32 —

a róka-,, nyest-, coboly-, hermelin- és egyéb prémekről nem is szólva). A gereznák adófizetési és csereeszközként is használatosak voltak33

. Amikor pedig

a gazdasági fejlődés során a mókusbőr-valutát felváltotta a fémpénz, a korábbi prémvaluta neve átment az ércérmére, s az ur valamilyen monéta jelölője lett ('mókus' -> 'mókusbőr' -» 'fizetési eszközül szolgáló mókusbőr' -> 'fizetési eszköz' -> 'pénzfajta'). Hogy éppen a kopeket nevezték el %rnak, annak egyik oka az lehet, hogy 1 kopek és egy mókusbőr egyenlő értéket képviselt feltehetőleg huzamosabb időn keresztül. Gazdaságtörténetileg ez az eshetőség; nem éppen példa nélküli: hasonló párhuzamos, egyidejű és ekvivalens pénzvagy értékhasználat előadódott másutt, más népek gazdasági rendjében is.34 Ezen feltevésünket történeti adatok is támogatják: a XVI. sz.-ban (s esetleg előbb is) 1 mókusbőr ára 1 kopejka volt (TYIM. 175). Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az ur valamely más (esetleg több) pénzegységet is jelölt, míg végül végérvényesen a kopek névértékéhez kapcsolódott: vö. magy. peták35' 'ötkrajcáros' -> 'hétkrajcáros' (MTsz.); 'Siebenkreutzerstück' (NySz); m. hatos '6 krajcár' —»- '10 krajcár' ->'20 fillér'; kolai lapp máirhk(e) 'márka'—> 'rubel'.36 TYIMUSEV különben az ur szó 'kopek' jelentését is tükörszónak tartja: ez az orosz belka tmókus; pénzfajta' calque-ja lenne (i. m. 178). Fő érve: ha a komi nép akkor kapcsolódott be az orosz gazdasági életbe, amikor Oroszországban már meghonosodott a pénzgazdálkodás, akkor ,,a komi nép nem nevezhette a fémérmét a mókusbőr nevével, még ha fizetési szempontból: egyenértékű is volt a mókusbőr és az érme. Ebben az esetben a komik szemében az érme érme lett volna, és úgy kellett volna "nevezniük, mint ahogyan az oroszok nevezték azt, illetve ennek megfelelően lefordítani komi nyelvre" (i. m. 176). TYIMUSEV érve nem éppen meggyőző. Arra a fentiek (s köztük szovjet forrásmunkák) alapján bízvást gondolhatunk, hogy a mókusgerezna fizetési eszközként szerepelt a komiknál (mint ahogyan az oroszoknál, udmurtoknál,. tatároknál stb. is), s később nevével fémpénzt, nevezetesen kopeket jelöltek. 27 MÁGISTE, JÚLIUS : Commentationes Balticae : 1/1953, 137. 28 Vö.

Sitzungberiehte der Estnischen Gelehrten Gesellschaft, 1876. 151. 1. — Erre az adatra Cs. FALUDI ÁGOTA volt szíves felhívni a figyelmemet. 29 GOMBOCZ

: NyK. XXVIII, 165.; PAASONEN : FUF. II, 106, 133. 30 GENETZ

: WöriterbuchderKola-lappisohenDialektenebstSprachproben. Helsingfors, 1891. 31 GOMBOCZ,

i. h.; PAASODEN, i. h. 32 MARK,

J.: Soome-ugrirahvaste kaubandusest. Fenno-ugrica V/A, 8., Tallinn,1936^ 33 MARK,

J.: i. b.; OqepKH HCTOPHH CCCP, I. M3/i. AH CCCP., 1953., 735. 34 Vö.

HARMATTÁ JÁNOS : Irano-Elamica I. Antik Tanulmányok I, 77 — 83. 35 KNIEZSA

: A magyar nyelv szláv jövevényszavai, 1/1 : 420. Budapest, 1955-36 GENETZ,

i. m. 176. -