Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120
KOMI fZÜEJÉN) PÉNZNEVEK ÉS A EÉGI KOMI PÉNZSZÁMÍTÁS 125 A forrásmunkák alapján a következőkben vázolhatjuk a két számítási rendszer eredetét.18 A XIX. sz. 30-as éveiben a napóleoni háborúk utáni infláció következtében az asszignált rubel értéke egyre csökkent, s az új, stabil értékű ezüstrubel 3 és fél régi papírrubelnek felelt meg. Ugyanez volt az arány az új ezüstkopek és az asszignáták régi, csökkent értékű váltópénze, a rézkopejka között. A régi, inflációs, s az új, devalvált pénzt majdnem két évtizeden keresztül, egészen a csak 1839—43 között megvalósított pénzreformig egyidejűleg használták. A két párhuzamos értékviszonyból ered a komi pénzszámítás kettőssége. Az 1 kopek = 1 ur arány, a devalvált ezüstkopekre utal; néha külön is felhívják a figyelmet az ezüst úrra, ( = kopekre): (WICHM.— UOT.) Sz. vit ur ez-is '5 ezüstkopek'; (ZürjSzöv. 168.) U. ezié pjat'ajes (vit-urjes) 'ezüst ötösök (ötkopejkások'). A másik pénzszámítás az 1 új (ezüst)kopek = 3 és fél régi (réz) ur arányát tükrözi. így 1 kopek = 3,5 ur, 2 kopek = 7 ur, 3 kopek = 10 ur stb. Gyakorlatilag azonban — nyilvánvalóan az adás-vevés, az elszámolások megkönnyítése céljából — az egész szám után fönnmaradó felet nem számították, s így vagy le, vagy fölfelé kerekítették ki az összeget. Ennek megfelelően alakult ki a föntebb már vázolt értékarány s az ezen alapuló pénzszámítás. Ez a rendszer azután néhány nyelvjárásban egészen a legutóbbi időkig fönnmaradt. Egyébként — mint már jeleztük — nem csupán a komi nép sajátja volt: kialakult az oroszságnál éppúgy, mint számos finnugor és altáji népnél. Kérdés, hogyan fejlődött ki az ur 'mókus' szó 'kopek' jelentése, volt-e valami köze a kis prémes állatkának a pénzérméhez? Köztudomású, hogy kezdetlegesebb gazdasági fokon élő népeknél bizonyos termények, ásványi kincsek, háziállatok stb. bizonyos (nem egyszer meghatározott értékű) cseréeszközökként szerepelnek,19 a pénzgazdálkodás megismerésével és elterjedésével pedig az addigi naturális értékmérő neve átmegy a pénzre vagy bizonyos pénzfajtára. Elég, ha a latin pecunia20 a finn raha21 , az angol font,22 a magyar marha2s példáját idézzük. Keleteurópai és ázsiai vadásznépeknél — többek között — bizonyos állati prémeket, gyakorta éppen mókusbőrt használtak értékmérő csereeszközként, s később ezek nevével ruházták fel a pénzt, a pénzérméket. Az oroszoknál a kuna 'Marder', veMa 'Eichhörnchen',&eZ&a'ua.'24 pénznevek lettek. Ugyanígy finnugor, illetve török-tatár népeknél is: udmurt koni25 'Eichhörnchen; Kopeké'; mari w26 'ua.'; 18 Vö. Eojibiuafl coBeTCKan aHUHKJioneflHfl 111:257—8. 19 Vö. MARX : Tőke, I : 110 (jegyzet). Szikra kiad., Bpest, 1948.; HÓMAN : Magyar pénztörténet 1000 —1325-ig. 155. kk. Budapest, 1916.; TAGÁNYI KÁROLY : A hazai élő jogszokások gyűjtéséről, 24 — 27. Budapest, 1919.; BROCKHAUS : Conversationsléxikon, VII : 719. 20 GOMBOCZ : Jelentéstan. Egyet, jegyzet. 12. 1. Bpest, 1951.; WALDE-HOFMANN : Lateinisches etymologisches Wörterbuch, II. Bánd, 272. Heidelberg, 1954. 2i GOMBOCZ, i. h.; TUNKELO, Virittájá 1915 : 91 —99. ' 22 MARX : Tőke, I : 110. 23 BARCZI : SzófSz. . 24 BERNEKER, llpEOBPA>KEHCKHfí i. m.; flAJlb : ToJlKOBblH CJIOBapt. >KHBOrO BejiHKopyccKoro H3biKa. XleTepöyprb—MocKBa, 1880-—82. 25 MUNKÁCSI : Votják Szótár. 26 BEKE : NyK. LII, 296.
