Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120

124 VÁSZOLYI ERIK Képzővel ellátott alak: (WIED.) ura '-kopekig, eine Kopeké kostend, -Kopekenstück': vit ura 'Fünfkopekenstück', das ura 'Zehnkopekenstück', vetymyn ura 'halber Rubel ( = 50 kopek)', so ura 'Rubel (— 100 kopek)'. b) (WICHM.— UOT.) Sz. (185) kujim úr16

eine Kopeké,

vit ur V. Sz. L. anderthalb Kopeken, das ur V. Sz. L. drei Kopeken, V. Dreikopekenstück, das sizim ur V. (281) fünf Kopeken, so ur da vit ur V. Sz. dreissig Kopeken; (KomiVolksd.) KV. kik éizim-das ur denga 40 Kopeken; (Cember) KyuMyp KoneíiKa; (KPC) KyuM yp KoneíÍKa ; CU3UM yp ABe KoneíiKH, dac yp Tpn KoneMKH, dac CU3ÜM yp, riflTb KO-neeK, KOMUH eum yp Recmh Koneeic Összetételek: (WICHM.—UOT.) V. Sz. vit-ura Anderthalbkopekenstück, Sz. das-ura Dreikopekenstück. Mint látjuk, a komi nyelvterület nagy részén 'kopek' jelentésben használatos ur kétféle számítási rendszer egysége: az izsmai, udorai és felsővicsegdai nyelvjárások területén 1 kopek — 1 ur stb. A vicsegdai, sziszolai és luzai nyelvterületen azonban: 1 kopek =3 ur 4 kop. = 14 ur 20 kop. = 70 ur 1,5 kop. = 5 ur 5 kop. = 17 ur 30 kop. = 105 ur 2 kop. = 7 ur 10 kop. =35 ur 35 kop. = 122 ur 3 kop. = 10 ur 15 kop. = 52 ur 40 kop. = 140 ur 60 kop. = 210 ur Összeadással és kivonással is meghatározhatók egyes értéknagyságok: 7 kopekr = 17 ur -f 7 ur; 9 kopek = 35 ure 3 urtem (35 — 3 ur) (TYIM. 172). Az utóbbi számítási szisztémában egyes szerzők ősi komi pénzrendszer nyomait vélték felfedezni.17

TYIMUSEV

idézett cikkében élesen támadja éscáfolja ezt a valóban téves, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyag elégtelenségén alapuló véleményt. Ugyanakkor sajnálatos módon nem használja fel az értékesíthető szakirodalom döntő részv

ét, a finn és magyar, folyóiratokat (pl. MSFOu., NyK.), de fontos szovjet szakmunkákról is megfeledkezik (OiepKH HCTOpMH CCCP, I. H3A. AH CCCP, 1953; MCTOPHH KVJibTypbi npeBueü PycH. H3A. AH CCCP, 1951). így azután újdonságként mutatja ki ezt a pénzszámítást nem csupán a komi nép körében, hanem az udmurtoknál s az oroszoknál is. Pedig e számítási rendszert már KAEJALAINEN ismerte a chantiknál; szótárában (925a) az osztjTrj. \i$0%£ a következő értelmezéssel szerepel: 'rupla (vanha nimitys, káytetty assignatioiden aikaan) =35 kop.'. Tekintve, hogy KARJALAINEN 1902-ben tért vissza chanti tanulmányútjáról, TYIMUSEV felfedezése már mintegy 50 éves múltra tekinthet vissza. RASANEN' „Tscheremissische Zeit- und Massbestimmungen1' című cikkében (MSFOu. LII: 256) ugyancsak említi ezt a számítási rendszert, és mari, csuvas és orosz példákat gyűjt össze (1924-ben!). Foglalkozott a kérdéssel BEKÉ is (legutóbb:: JSTyK. LII, 295. A további irodalmat lásd ott!); dolgozatában számos mari, udmurt, komi, chanti, csuvas, tatár, kalmük, orosz adatot találunk. TYIMUSEV megállapításai és következtetései csupán a fentiek ismeretében is feltehetőlegszilárdabbak lettek volna. 16 Vö.

FOKOS : Zűrjén Népköltészeti Mutatványok, 48. lap. Budapest, 1913. 17 OojibKJiop Hapofla

KOMH. Apxo6JirH3, ApxanreJibCK, 1936.