Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120
KOMI (ZŰRJÉN) PÉNZNEVEK ES A RÉGI KOMI PÉNZSZÁMITÁS 123 Titkán liasználatos, és idegen a komi nyelvben. Ennek bizonysága az is, hogy csak orosz számnévvel determinálva fordul elő. Megesik, hogy ugyanannak az elbeszélőnek nyelvében, ugyanabban a népmesében a surs íselkevei '1000 rubeF formula után néhány mondattal később felbukkan a tisetsa rubísi 'ua'. szintagma (pL KomiVolksd. 331; a felsővicsegdai nyelvjárásból): érezhetően idegen test a mondatban a komi számnévi determinánssal és a komi nyelvbe hangtestével is beilleszkedett és meghonosodott pénznévvel szemben. Ugyanígy a vimi nyelvjárásban felbukkanó sto rubísi '100 rubel' (KomiVolksd. 393) idegenként áll szemben a lényegesen gyakoribb so téelksvsi szószerkezettel <i. m. 107, 157, 172, 173). A mai komi-zürjén irodalmi nyelvben a rubl'ei, sőt a t'éelkevei alakokat is háttérbe szorítja a régi komi sait 'rubel' pénznév. 3. Ritkán használatos pénznév a pdt'irinik, (TYIM.) ÜÖJITHHHHK 'fél rubel = 50 kopek' (<T orosz polt'innik 'ua.'): i d'etinaishn velemaet'i pdiinnik denga (il'i: vetvmin ur) 'A legénynek meg (csak) egy fél rubelje (vagy: ötven kopekje) volt' (Zürj. Szöv. 168; az udorai nyelvjárásból). TYIMUSEV szerint a mai nyelvben is használatos. Ugyancsak ő említi (i. m. 171), hogy 'negyed rubel = 25 kopek' jelentéssel ismeri a komi nyelv a t'setvertak (<orosz cetvertak 'ua.') pénzterminust is. A szó mindenesetre eléggé ritka lehet; sem szótárakban, sem szövegekben nem találtam. 4. A rubl'ei alakhoz hasonlóan átkerült a komi szókincsbe az orosz kopejka pénznév is (vö. KALIMA, i. m. 66). (WICHM.—UOT.) kepeika U. Kopeké; (Cember; KPC) Könema KoneíÍKa; (KomiVolksd.) FV. (331) (HessK keps-jsk15 10 Kopeken. Ritka elterjedtségében is közös a föntebb említett pénznévvel: az orosz számnévi determináns és az esetvonzattal átvett orosz pénznév (cHssslj: kepe'jek) szintén idegen íz a komi mondatban, és elterjedtségében a kepejka nem mérkőzhetik a nyelvjárásilag sokkalta használatosabb komi ur 'kopek' pénznévvel. Ujabban mind a komi-zürjén, mind a komi-permi irodalmi nyelvben a k§peika alakkal találkozunk inkább, s az élet, a gyakorlat, valamint az irodalmi nyelv hatása alkalmasint gyakoribbá teszi ezt a jövevény pénznevet. Nagynéha előfordul a grivenik 'Zehnkopekenstück' (<< orosz grivehnik 'ua.') pénznév is (KomiVolksd. 446). 5. Ősi művelődéstörténeti emlékként maradt ránk az ur pénznév. A szó első jelentése 'mókus, Eichhörnchen': (WICHM.—UOT., WIED.) ur V. Sz. Pécs. L. Le. I. U. P. Eichhörnchhen; (KPC) yp 'öejiKa'. Ugyanakkor (főleg régebben, úgyszintén a mai népnyelvben) a mókus nevével jelölik a kopejkát is. Adataink .alapján kitűnik, hogy az ur pénz két számítási rendszerben használatos. a) (WICHM.—UOT., WIED.) U. ur Kopeké; I. vit ur fünf Kopeken; Sz. vit ur ez-is fünf Kopeken; U. das ur zehn Kopeken, I. Zehnkopekenstück; U. ko-min ur dreissig Kopeken; I. so ur Rubel (hundert Kopeken); (KomiVolksd.) FV. kiz ur denga (329) 20 Kopeken, vit ur (330) 5 Kopeken. 15 Az orosz décnmb Konéeu szószerkezet átvétele ; az orosz décRtnb > komi d'eseű .alakban a 4 > K hangváltozás nyilván a következő szókezdő k- hasonító hatásának következménye.
