Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120

122 VÁSZOLYI ERIK szó is, amely népszerűbb és életképesebb lett, mivel a b'el az oroszban kiszorul a használatból, s helyét teljes mértékben elfoglalja a dengi szó", az orosz Vet szóval — TYIMUSEV szerint — oly erős asszociatív kapcsolatban lévő sem könnyen kiszorulhatott volna a szókészletből, vagy legalább 'pénzdarab, pénz' jelentését veszthette volna el, hogy helyét átadja a felülkerekedő dengának. Ezzel szemben a szó mindmáig használatos mindkét jelentésben, és származékai is élnek, a komiban: (WICHM.—UOT.) séma ASz., semja I. schuppig, geschuppt (Sz. I.); der Geld hat, reich an Geld (U. I.); semtem Sz. L.U., é emt em I. schuppenlos (Sz. L.); der ohne Geld ist (Sz. L. U. I.), arm (U.)., A szerző megjegyzései alapján tehát jómagam nem tartanám olyannyira „nyilvánvalónak", hogy a komi nyelvnek nem volt szava a pénz fogalmának kifejezésére. Azt a következtetést sem látom pusztán a fenti érvek alapján indokoltnak, amelyet a szerző levon tételéből: ,,a komi nép a pénz fogalmát az orosz néppel való kapcsolatainak kiépülése után ismerte meg". A pénz fogalmát kifejező clenga mellett a komi több pénzfajta nevét is átvette az oroszból. 1. (WICHM.-UOT.) tselkevei V. (93) Pécs. (119, 120, 122, 123) Rubel; (KomiVolksd.) iéelke-vei Pr. (100, 107, 157, 172, 173, 188, 248) FV. (331), tselkevei Le. (50, 53, 60, 63) KV. (423); (Zürj. Szöv.)10 tselkevei

U. (171) 'ua.'. A szó az orosz népnyelvi i}eAK06biü 'rubel, ezüstrubel' átvétele. Nyilván az ezüstből készült teljes névértékű rubelt (= ijeHKOBbiH pyöüb) jelölte a napóleoni háborúkat követő infláció csökkent értékű papírbankójával szemben. Vö.: ii lez gin-vile sultedis ii ke-bila:li serebra clenga, so t'éelke-vei sita'nas sujis 'Und er stellte sie auf eine blaue Wolldecke und steckte der Stute 100 Rubel Silbergeld in den Hintem' (KomiVolksd. 173); ii kebila sitalis vetimin tselkevei serebra 'die Stute hat 50 Rubel gemistet' (uo.). A szó különben a mordvinban és az obi-ugor nyelvekben is megtalálható: mdE. yeAKOeoü11

'pyŐJib';

mdM. i}aAK06aü12

'ua.'; vogK.

selkori [sic!] rubel, T. sglkovoi id.; osztjÉ. tsolkovl silberrubel13

; osztjDN.

fsolkö-uoi rupla, hopearupla, uejiKOBbiH | rubel, silberrubel; Kr. fsolko'uói rupla | rubel; Kaz. spAk^ua , O. svlkudi rupla (vanha nimi) j rubel (altér name) (vö. KARJALAINEN, MSFOU. XXIII, 53); a chantiban származéka is van: t'éolkd'uöidfj: DN. táu sot t's. hevonen on sadan ruplan maksava i das pferd wird hundert ruber kosten.14 2. Lényegesen ritkábban fordul elő a rublei, rubfei pénznév: (Komi Volksd.) Pr. kujim tiss-/sa rubfei cHenga '3000 Rubel Geld' (82), kik tise\t'sa •rublei '2000 Rubel' (112), tiée/sa rublei '1000 Rubel' (186), FV. tisetsa rubfei '1000 Rubel' (331, 335), Vym sto rublei '100 Rubel' (393). A komi alak az orosz py 6 Ab többes számú gen. py 6 Ae ü alakjának átvétele (az oroszban ugyanis a plur. gen. számnévi vonzatként használatos). Ez a forma szolgál — elvétve — képzési tőnek is: menam vijim sto rubleja pat'era . vijim i tisi/sa rubleja paíe'ra . 'Nekem 100 rubeles kvártélyom van. Van 1000 rubeles kvártélyom is' (Zürj. Szöv. 62. Az alsóvicsegdai nyelvjárásból). Egyéb, formánssal ellátott alakkal nem találkoztam. A szó, úgy látszik, 10 FOKOS DÁVID

: Zűrjén szövegek. Ugor Füzetek 19. sz. Budapest, 1916. 11 PyccKO—3p3HHCKHH CJiOBapt..

0rH3, MocKBa, 1948. 12 PyccKO—MoKiuaHCKHH cnoBapb. MocKBa,

1951. 13

GOMBOCZ

: NyK. XXVIII, 427 ; SZILASI : NyK. XXV, 400. A mindkettőjüknél • előforduló selkori alak valószínűleg sajtóhiba. 14 KAEJALAINEN—TOIVONEN:

Ostjakisches Wörterbuch. Lexica Societatis Fenno-TJgricae X. Helsinki, 1948.