Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120

KOMI (ZÜKJÉN)'PÉNZNEVEK ÉS A KÉGI KOMI PÉNZSZÁMlTÁS 121 szerint — a chanti átvehette a szót, szintén előfordul 'egy bizonyos pénzfajta' jelentéssel (vö. BERNEKER: 183; FIPEOBPA>KEHCKHÍÍ: 179; MUNKÁCSI: Votják nyelvtanulmányok. NyK. XVIII, 35; TYIMUSEV 176—7). Ma a komiban mindenesetre csak 'pénz, pénzdarab' jelentéssel használatos: bid dUengass bostis da i piSjis 'er nahm alles Geld und lief davon' (WICHM. 4).6 Az átvétel idejére egyetlen fogódzónk van: a szó az oroszba csak a XIV. században került át valamelyik tatár nyelvből, következésképpen a komiban csak későbbi átvétel lehet.7 II. (WICHM.-UOT.) s§m Geld (V. AV. S. L. Le. I. U. P.); (Cember, KPC> CbÖM 'AeHbrH'. A szó eredeti s ma is élő jelentése 'halpikkely'; (WICHM.—UOT.) 'Schuppe, Fischschuppe (V. AV. S. Pécs. L. Le. I. U); (KPG) 'pbiÖbfl qeuiyfl'; az udorai nyelvjárásban használatos még 'gazdagság; Reichtum' jelentésben is (WICHM.UOT.). A jelentésfejlődés érthető: a tárgy képek tartalmi hasonlóságán alapuló névátvitel következett be művelődéstörténeti okokból; a fejlődés fázisai: 'halpikkely' —> 'fényes pénzérme' —> 'általában pénz' (—> 'gazdagság').8 TYIMUSEV (i. m. 175) a sem szó 'pénz' jelentését az orosz bet 'halpikkely; ezüst, pénzérme' lefordításának, tükörszavának tartja: ,, . . . a komi nyelvben nyilvánvalóan nem volt szó a pénz fogalmának kifejezésére . . . Igaz, eléggé gyakran használatos 'pénz' jelentésben a sem 'halpikkely' szó. Csakhogy a sem 'pikkely' szó a 'pénz' jelentést nyilvánvalóan az orosz bel' szó lefordítása útján vette fel, amelynek a régiségben két jelentése volt: 1) 'ezüst, csengő ezüstérme'; 2) 'halpikkely'. Amikor szükségét érezték, hogy a komi nyelvben is kifejezzék a pénz fogalmát, amelyet oroszul a bel szóval jelöltek, s amely egyúttal halpikkelyt is jelentett, a komi nyelv lexikájában a sem szót lehetett találni. Ezzel egyidejűleg vagy később bekerül a komi nyelv szókészletébe a denga szó is, amely népszerűbb és életképesebb lett, mivel a bel' az orosz nyelvben kiszorul a használatból, s helyét teljes mértékben elfoglalja a d'engi szó."9

% Az ötlet szellemes, de jelentéstani magyarázatnak kissé megalapozatlan. A szerző ugyanis nyelvi anyaggal nem támogatja meg érvelését, márpedig enélkül a következtetés ingatag. Nem lehetetlen éppen, hogy az orosz megfelelő elősegítette a komi sem szó 'pénz' jelentésének megizmosodását, elterjedését, de a jelentésváltozás enélkül is érthető (amint fordítottja is, lásd: BEKÉ, NyK. LIV, 190). TYIMUSEV tétele ezen a bizonytalan talajon pedig visszájára is fordítható: érvelése alapján nemcsak a komi sem szót tarthatnók az orosz bet calque-jának, hanem ellenkezőleg: a bet is lehet a komi sem tükörszava. Elvileg, bizonyító nyelvi anyag nélküli légüres térben ez sem lehetetlen. Bizonyítottnak az egyik éppúgy nem tekinthető, mint a másik. Ha TYIMUSEV megállapítaná, hogy az oroszban hol volt használatos a bel, ez a fontos kritérium talán közelebb vihetne bennünket a kérdés eldöntéséhez. Mi a rendelkezésünkre álló orosz nyelvi anyag alapján ezt nem állapíthatjuk meg. TYIMUSEV még további tápot ad kételyeinknek tulajdon érvelésével. Ha ugyanis „ezzel egyidejűleg vagy később bekerül a komi nyelv szókészletébe a denga 6 YRJÖ WICHMANN

: Syrjánische Volksdichtung. MSFOu. XXXVIII. Helsinki,. 1916. 7 HCTOPHH

KyjibTypbi apeBHeíi PycH. ÜOA peaaKUHeií H. H. BOPOHHHA, M. K. KAPrEPA, M. A. THXAHOBOH. H3fl. AH CCCP, M.—Jl. 1951., 370. 8 Vö.

BEKÉ : Halpénz. NyK. LIV, 190. 9 TYIMUSEV

orosz szövegének fordítása itt és a következőkben tőlem származik..