Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Komi (zürjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás 120

Komi (zűrjén) pénznevek és a régi komi pénzszámítás A finnugor népek pénzneveiről és pénzszámításáról átfogó nyelvészeti vagy néprajzi értekezés tudomásom szerint eddig nem jelent meg. De számos becses kisebb dolgozat világítja meg egyik-másik rokonnépünk régi csereeszközeit és pénzszámítását, és szolgáltat becses adatokat témánkhoz is. Érinti a kérdést például TTJNKELO cikke: „Vanhaa ja uuttaa raha sanasta" (Virittájá, 1915., 91 — 99). BEKÉ ÖDÖN a mari (cseremisz) pénzszámítással foglalkozó értekezéseiben ugyancsak utal a komi pénzrendszerre is (FUF. XXIV, 264; XXX, 367; Acta Linguistica I, 65; NyK. LII, 295). Az első önálló tanulmányt tudtommal D. A. TYIMUSEV szentelte a komi pénzszámítás problémájának: ,,A régi komi pénzszámításról és az ur pénznév történetéről".1 A következőkben szeretnék néhány megjegyzéssel hozzájárulni a kérdés megvilágításához. A komi pénznevek egyrészt arra engednek következtetni, hogy a komi nép hajdani kereskedelmében a prém, nevezetesen a mókusbőr, értékmérő csereeszközként szerepelt, másrészt arról tanúskodnak, hogy az orosz gazdasági élet és pénzrendszer hatott a komira. A pénz fogalmát a komi nyelv két szóval fejezi ki. I. (WICHM.-UOT.) d'enga V. AV. (204) Sz. Pécs. (116, 117, 120) I. (4, 5) U. P, der\ga L. 'Geíd, Geldstück, Münze'; (KomiVolksd.)2 denga

Pr. (82, 96, 173, 188, 248) FV. (329), denga Vm. (405) 'ua.' (Cember;3

KPC

4

) AeHbra '^eHbrH'. A szó orosz jövevény a komiban (vö. KALIMA: Die russischen Lehnwörter im syrjánischen. MSFOu. XXIX, 46), az orosz d'enga ~ denga5 alak átvétele. Nem lehetetlen, hogy legalább az oroszban eredetileg csak egy bizonyos pénzfajtát, érmét jelölt: BERNEKEH 'eine Kupfermünze', MUNKÁCSI (NyK. XVIII 123) 'Kupfermünze zu 2 Kopeken' jelentéssel közli. PAASONEN (FUF. II, 106, 133 — 4) kimutatja a szó megfelelőjét a chantiban és a manysiban is: eh. tar\]c» stb., msi Ilin stb. jelentése 'Kopeké' «kaz. tdjdn stb.' Eichhörnchen; Kopeké'). Azokban a török-tatár nyelvekben, amelyekből az orosz és — PAASONEN 1 .,OcTapoM AeHe>KH0M cqéTe

KOMH H HCTOPHH ,aeHe>KHoro TepMHHa »yp«." TpyAbi KOMH 4>HJiHajra AH CCCP, 2:171. CbiKTbiBKap, 1954. 2 Volksdichtung

der Komi (Syrjánen). Gesammelt und herausgegeben von D. R. FOKOS-FUCHS. Budapest, 1951. 3 A. A.

UEMEEPT*: PyCCKO—3bipHHCKHH CJlOBapb. yCTbCblCOJIbCKb, 1910. 4 KOMH—PyccKHÖ

cnoBapb. KOMH rocH3#aT, CbiKTbiBKap, 1948. 5 BERNEKER

: Slavisches etymologisches Wörterbuch. Heidelberg, 1924.; TIPE.OEPA>KEHCKHfl: 3THMOJTorHqecKÍH CJioBapb pyccKaro H3biKa. MocKBa, 1910.