Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Vértes Edit: A birtoklás fogalmának kifejezései a finnugor nyelvekben 102
A BIRTOKLÁS FOGALMÁNAK KIFEJEZÉSEI A FINNUGOR NYELVEKBEN 113 ennek birtokos személyragja mutat az indoeurópai alanyra, amely még egyszer kitehető genitivusi, ül. a permi nyelvekben adessivusi esetben is, és az állítmány a létige. KERTÉSZ a legfontosabb különbséget a finnugor és az indoeurópai nyelvek között a 'habere', sőt általában a birtoklás kifejezésében, a birtokos személyragok használatában látja, egyébként pl. a latin is elkerülheti a 'habere' igét a ,,mihi sünt libri"-féle kifejezésekben, s a német is pótolhatja egyes esetekben pl. dativusszal a genitivus. használatát (vö. Der JSohn des Metzgers helyett van népnyelvi dem Metzger sein Sohn). Felesleges lenne a finnugor 'habeo' kifejezésmódjait itt újra sorra vennünk, hiszen KERTÉSZ bőséges példaanyaga még a 'non habere' eseteire is kiterjed, s az obi-ugor nyelvek 'habere' igéire is hoz példákat. Kiegészítésül elsősorban a 'habeo' finn megfelelőjéről kell megemlékeznünk. KERTÉSZ cikkéből a finn nyilván azért maradt ki, mert a finnben nincs birtokos személyrag a birtokon: ,,das deutsche »haben«, im Sinne von »besitzen« wird im Finnischen durch olla und den Adessiv der Person (bzw. Inessiv der Sache) ausgedrückt. Das Objekt des deutschen Satzes wird im Finnischen dann Subjekt und steht im Nominativ oder, wenn es partiell ist, im Partitiv" (ROSENQVIST, 21). Á finn nyelv a birtokos személyrag mellőzésével tulajdonképpen pleonasztikus elemet hagy el, mért a személyes névmás adessivusa úgyis egyértelműen meghatározza a birtokos személyét. Egyébként megfigyelésem szerint a magyar kivételével a legtöbb finnugor nyelvben elmaradhat a különben gyakran használt birtokos személyrag. Néhány példa: Manysi: sű,-p aiim, nvlum aiim 'er hat keinen Mund, er hat keine Zunge' (KANN.—LIIM., 246). C h a n t i: tal mihl tviil, mhísar\ andám 'pusztán sapkája van, subája nincs' (FF. XV, 27). Az obi-ugorban csak tagadó példát találtam, de nem valószínű, hogy a felhozott példákban csak a fordítás miatt véljük a 'non habere aliquid' megfelelőit; a KARJALAINEN—TOIVONEN szótárban van ugyanis példa a Trj. nyelvjárásból, amelyet 1. és 3. személyben is megad: ma ái dntfgm 'minulla ei ole onnea', A9Uy aj 9n,t r e"m 'hánellá ei ole onnea' (6a), itt tehát világosan látható, hogy a "'non habere' mellett a birtokon nincs kitéve a személyrag. Ezzel szemben arra is van példa, hogy a chanti 'habeo' igéjének participiuma mellett a tárgy birtokos személyragos: Serk. mor\ ta'jtd td'pdt jiy-e'wew a-j jiy-é'wew na'rjen . . . ö'mr sdttdtew 'T>ie jüngste Schwester unserer sieben Schwestern gebén [jegyz.: f Die j. Schwester unserer von uns besessenen 7 Schwestern setzen'] wir dir' (STEINITZ, OVd. I. 276). Komi: nalen véli pi 'nekik volt egy fiúk' (FOKOS, Zürj. népkölt. 80—1). KERTÉSZ is idéz hasonló személyragozatlan komi példákat (i. h. 412). Udmurt: kudyzlen wál nyl 'welcher eine Tóchter hatte'(WIED., Gr. Wotj. 20). Mari: pörfii ik ddemdn dl§n Jc§m eryd 'Volt egyszer egy embernek három fia' (BEKÉ, Cser. népkölt. 200). Mordvin példát nem találtam. A finnben sohasem szerepel a birtokon a személyrag; a nyelvtanok meg sem említik ennek a lehetőségét.33a 33a Kérdésemre E. ITKONEN id. levelében azt a felvilágosítást adta, hogy a birtokos személyrag kitevóse megváltoztatja a szerkezet jelentését: 'nekem van vmim' helyett 1nekem van vmi sajátom (ami nem másé)' az új értelem. „Konneksion minulla on ítirja 8 Nyelvtudományi Közlemények LIX.
