Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

A TAGADÁS AZ OBI-UGOR NYELVEKBEN 95 írod. ny.: (CSERNY.—CSERNY.-A) nemhottal (Losum hum), (ZULOV) nemhottal' (Lovintan maljbs lovintanut 52). (Ромб.) нэмхотталь (153). Chan ti. E.: О. (KARJ.—TOIV.) nemdzfr yős 'никуда' (579a); Szin. (STEIN.) goiti (OVd. I, 91); Kaz. (KARJ.—TOIY.) щтуОAti,n\mdA goAti (in vern. sätzen) 'nirgendshin' (579a). Déli: DN. (KARJ.—TOIV.) ixäm" 'nirgendswohin' (366b), г}аш 'nirgendshin' (9b), rágná (9b); DT. d'iyava* 'ua.' (9b); Kr. э-ixotá, 9'jxotát 'ua.' (uo.). Kel.: (Csak tagadó mondatban van tagadó jelentésük.) Trj. (KARJ.— Toiv.) tio-Aaß.'nam' (368a); V.mHal'á (497a), Vj. Uoppáp' dnp,—dntixm

T — aj 'ei mihinkään' (Koppá 'wohin') (367b). Írod. ny.: (Кассиль) нэмхотты (Нанг эащитниктан 70). A hova? kérdésre felelő tagadó határozószók elő-és utótagjáról ugyanazt mondhatjuk, mint az előző határozószókéról. %ottaI stb. végződésére vö. alyäl' 'a folyón fölfelé', jolál 'alá'stb. (VNyj. 16). A chantiban csupán a déli alakok -a lativusi ragja ismeretes számomra. M a n у s i. É.: Szo. nemxöttaT at äWmßs 'Nirgendswohin (zu gehen) fand er Zeit' (KANN. I, 13); FL7sár ná:r\ pó-idk&n, kxottál' mt mineynl 'Bete du nur, du gehst nirgendshin' (i. m. I, 80); L. ne-mat-yotäl at yani 'semmin (sehová) sem áll meg' (MŰNK. IV, 392). Kel.: K. oati-khwat vél тёп\ 'никуда не ходи!' (VNyj. 200). Déli: Т. mánún tűnél äy-khot a minőn 'Nekünk innen nincs hova mennünk' (MŰNK. IV, 357). С h a n t i. É.: Szin. nin in XOLÍÍ at manhti 'Ihr geht jetzt nirgendswohin' (STEIN., OVd. I, 91). Déli: DN. гхава' at тэпа •! 'älä mene mihinkään'. (KARJ.—Toiv. 9b); Kr. щхоЩ nnt mentám ['sehová nem megyek'] (i. m. 367b), dixotá ot тэпа!: ['sehová ne menj'] (i. m. 9b). Kel.: Trj. Цо-ла\э:па)т gr А. тэ-пд,' 'никуда не иди (i. m. 368а); V. тэШГа äl тэ-ná 'ua'. (i. m. 497а). Iroof. ny.: Врага нэмхотты тангты тахы актом 'И некуда деться врагд от них5 (Кассиль,

Нанг защитниктан 70). 2. Időhatározók A határozó névmással tagadósított névszó, vagy tagadó határozószó. Manysi. É.: (MŰNK.) ne-mat-yün (IV, 415), at-уйп (VNyj. 20); Szo. пёт-yűnt (I, 33). Ny.: KL. (MŰNK.) at-khun (VNyj. 116); ÉV. (KANN.) atf kun (FUF. XVII, 68); P. (MŰNK.) aü-khun (IV, 413), aü-khun (VNyj. 244). Kel.: K. (HUNP.) atichun (NyK. IX, szój.), (AHLQV.) ati-qun (19), (MŰNK.) oaü-khun (VNyj. 207), erra, FK. Ira (tagadó mondatban) (i. m. 208). Déli: T. (MŰNK.) äy-khön (IV, 345), äy-khön (VNyj. 280). írod. ny.: (CSERNY. — CSERNY. -A) nemhunt; at hun (Hurum mojt 28), (ZULOV) nemhun (Lovintan mal^bs lovintanut 60), (Ромб.) нэмхунът (153). С hanti.' É.: (AHLQV.) nem-yuntta (27), nem-yunti (52), nem-yundi (57); Szin. (STEIN.) wek (tagadó mondatban) (OVd. I, 164), §ёта ёо^а (i. m. II, 116). Déli: I. (PATK.) ei met-tätna; DN. (KARJ.—TOIV.) Vxun 'nie' (9a), 'nimmer' (309b); DT. diyun 'nimmer' (uo.); Кг. эци-пра (9b)! K. (PAP.—MŰNK.) khuntép, (PAAS.—DONN.) ei gu-npa.