Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

1)4 K. SAL ÉVA Kel.: Trj. Uofa'p' -dnt'd 'nirgendswo' (uo.); V. mdiá tvyrn (tagadó mondatban) (i. m. 497a). A manysi-chanti tagadó határozószók előtagjáról ugyanazt mondhatjuk, amit a tagadó névmásokéról (1. NyK. LIII, 210—5). A manysi utótag %onévmástő -f- t loc. rag. A chanti Kaz. és a déli Ni. alakok nagy mértékben emlékeztetnek a manysi északi alakokra és -t locativus ragjukkal eltérnek a többi chanti -na, -n locativus ragos alakoktól. Az 0. goisti yvrti előtagját vö. Kaz. nem yoÁsa" utótagjával. Érdekes^ hogy a Kaz.-ban a tagadó névmásoknak nincs előtagja, csak a határozószóknak. A Kel.: Trj. Uofa'p' p-\el nyomósított névmási alak. A déli irtisi és a keleti vachi alakok utótagja tkp. loc. ragos névszó, amelyet tagadó névmási jelző előz meg. (Szószerinti jelentése 'valami helyen'.) A tagadó határozószók tagadó mondatban fordulnak elő, éppúgy, mint a tagadó névmások. Manysi. É.: FL. Ugyanabban a mesében fordul elő a két különböző alak: at-%otté mat ne miném néyén süm at ti va'llém 'én sehol semmiféle nő-járó nős vidéket nem ismerek' (MŰNK. II, 125), am ne-mat-xot at vayém né mini néyén sam 'én sehol sem ismerek valami nőjáró nős vidéket' (uo.). Kel.: K. t^n td idpöa'lt öátiköt óat pdl td köaldmáljst 'Hiernach stiegen sie auch nirgends ans Ufer' (KANN. I, 112). G h a n t i. Déli: I. ei met taganá éndam 'ist nirgends' (PATK.), ei met taganá éndamet 'sie sind nirgends' (PATK.); Kr. d\yotan dntám 'missáán ei ole' (uo.). Kel.: V. ma mdiá tvyrn dnh uvlsdm 'H HMIXÉ He öbijrb' (i. m. 497a). Honnan ? kérdésre: Manysi. É.: (MŰNK.) ném-xotél (VNyj. 15). Ny.: KL. (MŰNK.) at-khotél (i. m. 112). Kel.: K. (MŰNK.) ogti-khwqtél (i. m. 200). Chanti. É.: Kaz°. (KARJ.—Torv.) nem yőJsa", nemdA £ÖAsd' (in vern. sátzen) 'nirgendsher' (i. m. 579a). Déli: DN. igana-n 'nirgends, -her' (i. m. 9b), l^aBa-n 'nirgendswo-, -woher '(i. m. 367b)" DT. d^y^nan 'nirgends-, -her' (i. m. 9b), Kr. eigőtán 'nirgendswo, -woher' (in negT sátzen) (i. m. 367b). A határozószók előtagjáról ugyanazt mondhatjuk, amit a tagadó névmásokéról (1. NyK. LIII, 210—5). A névmások alapja a manysiban a x°~ névmástő + l abl. rag. A chantiban a Kaz. kivételével megegyezik a hol ? kérdésre felelő tagadó határozószóval. Manysi. Déli: K. oati-khwqtél at vesém 'HH OTKyAa He nojiyHHjTb' (VNyj. 200). Chanti. Déli: DN. i^aDa-n dnn afittán 'et mistáán löydá' (KARJ.— TOIV. 9b). Hová ? kérdésre : Manysi. É.: (MŰNK.) ném-xotal (VNyj. 15); Szo. (KANN.) nem^óttaT (I, 13); FL. kottái (tagadó mondatban) (I, 80); L. (MŰNK.) né-mat^xotal (IV, 392). Ny.: KL. (MŰNK.) at-khotaT (VNyj. 112). Kel.: K. (HUNF.) ati chotal (NyK. IX, szój.), (AHLQV.) atiqödal' (12), (MŰNK.) oati-khwat (VNyj. 200). Déli:° T. (MŰNK.) ax-khot (IV, 357).