Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

76 K. SAL ÉVA az igenévi alany esetében — a participiumi tagadószó (körülírt) ragozásával fejezhetik ki. Ez a mondat végén, az állítmány helyén áll. Manysi. E.: määiim 'föld nincsen' (MŰNK. I, 1), йпёт nawlém %áré%s% áíim 'az engem üldözött rabló nincsen' (i. m. IV, 5); §zo. swp afim, ns-l^m ütim 'er hat keinen Mund, er hat keine Zunge' (KANN. I, 246) frku sfipe ä't'im, Ifrylrj su'pe ä'iim 'sie hat nicht ihre andere Hälfte, sie hat nicht den Unterteil ihres Körpers' (i. m. I, 145); FL. an oikä iunätim 'Der Alte ist nicht za Hause' (i. m. I, 200). Ny.: KL. oatem, mint egyéb hasonló végződésű nomen verbale fölveszi a személyragokat is: am jun oatamém 'ennem vagyok otthonn', näuoatämen, tau oaiém (VNyj. 121). A du.-t, pl.-t 1. lejjebb.) Ezek az adatok egyetlen bizonyítékai annak, hogy MUNKÁCSI gyűjtése idejében manysi nyelvterületen a határozószóvá merevedett tagadó ige egyik alakjának igenév voltát még érezték, ezt is egy már akkor kihalófélben lévő nyelvjárásban. Szövegben ilyesmire nem akadtam. — uj khantal akw Xi% oatém 'egy szeg sincsen, melyen állatbőr ne függne' (MŰNK. IV, 100); P. ew oaf im, sőrém oatim 'nincs ajtaja, nincs tetőnyílása' (MŰNK. IV, 376), köm g,tim 'tehetség nincs' (VNyj. 248), assoPr oäüm 'da ist der Obfürst nicht da' (KANN. I, 91), amn^ánmriá elpkar Qäihm 'Einen, der mich tötet, gibt es nicht' (i. m. I, 157). Kel.: K. lönhhät veyänl, takw-té oaii 'útját látják; de maga nincsen' (VNyj. 213), törém jql-poalt né tlné oaii, sakh üli 'a mi étel csak van (tpk, nincs) az ég'alatt, minden megvan' (uo.), ßärsikn^k кuazköäli in пёёуjöabm, sölztoäylat kuaz kdscMs, sölzt°dylat öahm

'Als Värsikaufsteht, so ist keine Frau da, als er sein Hermelinkleid suchte, (so) ist sein Hermelinkleid nicht da' (KANN. I, 171.). Déli: Т. uxsáT-hhum ikém 'A rézember nincs meg' (MŰNK. IV, 346), riim lkém i ni vuní akhcdm ikém 'Nőm nincsen és nőszerzésre pénzem sincsen* (i. m. IV, 370), etä-m гкэ-т 'es sind keine Menschen da' (KANN. I, 128). írod. ny. Vot atim ['Szél nines'] (ZULOV, Lovintan mahbs lovintanut 20), jola-totne pi% atim ['elvinni fortélyom nines'] (SERN—SERN.-A, Hurum mojt 8). äii és Sí'*makét leggyakrabban használt participiumi tagadószó között nehéz jelentésbeli különbséget, eltérést megállapítani. Az esetek egy részében mintha áti tagadószóval a 'sincsen' fogalmát fejeznék ki különösen összetett mondatokban. Ezekre hozok most adatokat. (Az ellenkezőjére is vannak szép számmal példák, vagyis amikor aí'i-nak 'nincs' a jelentése. Ilyenekre fönt már láttunk esetet.) É.: Szo. iuß ióxtumattnt áku kßaliysup äfi 'Als sie nach Hause kamen, war nicht (einmal) ein Seilende (mehr übrig)' (KANN. I, 219). Kel.: K. noßtd tdxtka'tnd оатэЩгй öaíi, mg,ztagctn gamdlanl óaíi 'Einander zu ernähren, ist ihnen unmöglich, einander zu kleiden, ist ihnen unmöglich' (i. m. I, 39), poirB^s kóásefflÉmdt ßiskar öati, Qüyjöaü, poß oaii 'als der Herr (es) bemerkte, ist da kein Kind (mehr), ist da keine Tochter, ist da kein Sohn' (i. m. I, 60). Chanti. É.: O. §amam yndäm ['erőm nines'] (KARJ.—TOIV. 943a); Szin. jo%l[i] ankdrtiltn — Sijdl апЩт 'Sie blicken zurück — nichts zu sehen' (STEIN.,~OVd. I, 81) (eij Pyrysev [STEINITZ egyik közlője] szerint csak ebben a kifejezésben fordul elő. Jelentése: 'Wahrnehmung, Wahrnehmbarkeit, Sichtbarkeit' [i. m. II, 136]); Kaz. pannn ént gm 'ei ole muassani' (KARJ.—Tóiv. 712b), kgZEmántfm'm X04y'A[tl£p, 'kedvem nincs'] (í. m. 443a); Ser.

amet