Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

A TAGADÁS AZ OBI-UGOR NYELVEKBEN 75 Az ő véleménye az, hogy ezeket az alakokat csupán a lét tagadására használták az ilyen mondatokban, mint: ner\%o andám 'ember nincs'. Lehetségesnek tartja ugyanis, hogy a fgr. tagadó igető a létezést kifejező ual-, uol-, ol- stb. igető korrelatívumaként keletkezett az ellentétes fogalomnak, a nem létezés fogalmának kifejezésére, mint ilyen vette föl az általános tagadás funkcióját a tagadó és tiltó ne- határozószó mellett. A ne- nem tartozott a fgr. szókincshez (KERTÉSZ: SUSToim. LXVII, 191 kk.) és nincs okunk arra, hogy a tagadó igét eredetileg a lét tagadására specializáltnak tartsuk, különben nem volnának lehetségesek az at áli, and ol alakok, vagyis az olyan esetek, amikor a létezést tagadó szerkezet az ind.-i tagadószóból és a létigéből áll. FAZEKAS szerint amikor a nominális mondatokban nem a létezést; hanem csak a tagadás képzetét, azaz valamely tárgy tartalmának igaztalan voltát akarják kifejezni, akkor nem az andám tagadószót használják (i. m. 38). KLEMM az ilyen esetet nyomatékos tagadásnak tartja (i. h. 393). Mind a két vélemény igazolására lehet példákat fölhozni, de a kérdést eldönteni nem tudjuk, mert akár a tagadás képzetét, akár csupán a lét tagadását fejezték ki a participiumi tagadószók, ma már elhomályosult eredeti funkciójuk. Az állítmány egyes számú a) Az alany igenév . Ha az alany igenév, akkor a participiumi tagadószó az igenévben kifejezett cselekvés végbemenését tagadja. Ilyenkor a személyeket és az időt ragozott igenév jelölheti. Az igenévi alany sokkal gyakoribb a chantiban, mint a manysiban. M a n y s i. E.: pil vátmű áiim 'bogyót nem szedhettünk (szedtünk nincs)' (MŰNK. III, 468), ás najné páltésta, náj latya %ar\léné-mos ta-kwoss sunsi, minim áiim 'Ismét tűzbe vetette, hiába nézi egész az (utolsó) szikra elalvásáig, (most már) nem ment ki semmi (a tűzből)' (i. m. I, 13); Szo. am tv mm á'iim 'Ich habé (es) nicht gegessen' (KANN. I, 144). Kel. K.: akumást tn

k dssan, dssán, nufitd massytap óaii, assltápanl öat'i 'Nach einiger Zeit, (als) er sie so behandelte (und) behandelte, habén sie niemand, der einen anderen um Hilfe bittet, habén sie niemand der (für) einen anderen arbeitet' (i. m. I, 36). Chanti. E. : tám yvtl ma üddt mozátmém andám 'ma ennivalót nem szereztem' (PÁP., ONyt. 5), ma lálmém ándöm 'Ennem loptam el' (PÁP., OM. 120); Szin. min Idhmmemri gntjml 'Wir habén ihn nicht gestohlen' (STEIN., OVd. I, 104); Kaz. ma pgrmtm cntom' 'en luvannut, en káskenyt' (KAEJ.— Toiv. 738a). Déli: I. T'. voca togüi j<ln%ldem ár, pira ján%em éndam 'es gibt viele, die in die Stadt des T'. gegegangen sind, aber keine, die zurückgekehrt wáren' (PATK.—FTJCHS 214). Kel.: Trj. Ja'ÁtdJcim dn.fím 'en, et, ei voi seisoa' (KARJ.—TOIV. 401b), KatAfamKim dnfem 'en voi saada kiinni' (i. m. 459b); V. má dtdyna tvial'tám lám dnúm 'fl Mopc3b TepniTb He Mory' (i. m. 970a), láttálttim znűm 'OHT> CTOHTb He MOKeTb' (i. m. 401a). fi) Az alany főnév vagy névmás Ha az alany főnév vagy névmás, akkor a participiumi tagadószó az alany létezését tagadja. Ilyenkor a személyt és az időt — ellenkezőleg mint