Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)
Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14
66 LAKÓ GYÖRGY tana pipi neepak rUrjy fiié. jilpi néspak %üriyn kárandaS, tetracÜ, bükfiar' tüd^pinds. sáne lá{3i: ,,nárj, áyikem, jrimasakfie ga'nista* gten. Skblat tó'ras úl (Sárén. c) Az iskolában. TANYA hét éves lett. Elérkezett számára a tanulás ideje. Anyja új ruhába,, bundába öltöztette. TANYA új könyvestáskát vitt. Az új könyvestáskába ceruzát, füzetetr könyvet tett. Anyja azt mondja: ,,Te, kislányom, jól tanulj! Az iskolában ne rendetlenkedj!" Szójegyzék A szójegyzékbe csak olyan szavakat vettem fel, amelyeket magam jegyeztem fel. Minthogy rövid manysi nyelvi tanulmányaim során nem a szókészlet tanulmányozását tűztem ki célomul, az alábbi szójegyzék nem tervszerű szógyűjtés eredménye. Elsősorban azokat a szavakat tartalmazza, amelyek a fonetikus átírásban közölt olvasmányokban fordulnak elő. Ehhez járulnak azok a szavak, amelyek nyelvtani kérdések kapcsán és beszélgetések alkalmával kerültek elő. Egy-egy szót több változatban jegyeztem fel. Ha ezek több-kevesebb valószínűséggel valóban élő változatoknak tarthatók, variánsokként itt is feltüntetem őket. A címszó után mások feljegyzését, illetőleg az irodalmi nyelvi alakot csak akkor közlöm, ha a hangalak vagy a jelentés, illetőleg a szó képzésmódja szempontjából több változat közlése tanulságosnak vagy — a hitelesség szempontjából — kívánatosnak látszik. Minthogy KANNISTO közleményeinek szóanyaga eddig semmiféle szójegyzékben sincs összegyűjtve, KANNISTO adatai közül csak azokat közlöm, amelyekre hosszas keresgélés nélkül rábukkantam. A közvetlenül a ,,Szo." rövidítés után álló szám KANNISTO ,,Zur Geschichte des Vokalismus der ersten Silbe im Wogulischen" című tanulmányának a lapszámát, a manysi nyelvi adat után álló szám pedig szövegei eddig megjelent első kötetének (,,Wogúlische Volksdichtung" I) a lapszámátjelenti. Az idézés módjára vonatkozólag 1. még a bevezetésben írottakat. A szigvai igéket infinitivusban közlöm. A másoktól idézett igealakokat abban az alakban közlöm, amely alakban őket forrásaimban találtam. Az É. alakok tehát egyes számú 3. személyű alakok. A más forrásokból közölt szavak jelentését csak akkor adom meg, ha az különbözik a szigvai szó jelentésétől, illetőleg igazolja a szigvai szó jelentését. A betűrend a következő: a (a, v), b, /? (<p), s (e, é), y, %, % (i), i, j, ky l, m, n, n, r\, n, o (ó), p, r, s, s, s, s, t, t, u (ü, j£, ú). A sorfeletti betűket a betűrend szempontjából nem veszem tekintetbe. A diftongusok elő- és utótagja külön hangnak számít. dyi leány áyikfie leányka ayiris leányka. Szo. á-yirs (221) áxysalaxturjkfie levetkőzni. Vö. E. án%wi levet ájur]k(3e inni a\kcp (jelzőként), ax kfia (önállóan) egy.. Szo. qku, qk(í (2Í6) — (61) a o^a a k<p nagynéni (az anya vagy az apa, nővére). É. ákw nagyanya; néne
