Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14

ÉSZAKI-MANYSI NYELVTANULMANYOK 67 a\kfia 1. akcp dia felső rész, tető, fedél. É. alá aldm, vldm hiszen. É. alám álc

pl

reggel; á. térj kfie reggelizni alur\kfie fogni (halat). É. ali öl; alislali fogdos, öldös; alésli 'vadászgat, halász(ik)'. Szo. (26) dli er totet am én ámki én magam ámkkem én magam ámp kutya an^m engem. L. am ánu

mn

nekem. L, am anmaldfj íme. E. an-malin. Szo. anmálzr] (214), (inmd}r\ (216) . apa függő bölcső. É. apa apái öcs. Vö. É. api ápsikfie öcsiké ás Ob. ás-má %um Ob-vidéki ember; chanti. ír. Ac MaxyM 'xaHTbi' as apa at nem (t a g a d ó s z ó) át öt. É. at. Szo. (31) ai> at haj at'a, at'e papa, atya, atyuska (b ec é z ő megszólítás). ír. amn nana ... dt'im nincs bibliotéka könyvtár bűjcfiaí ábécéskönyv fiáytal erőtlen, fáradt; fi. pd túrj kfie elfáradni. Szo. (16) fiaytál kraftlos; mirmen fiaytál patm§D unsere Leute sind ermüdet (71) fiár\n váll. É. váyén. Szo. (193) fiárjn. ír. eafáblH fiárurjkfie tenni, csinálni fiilt-susne ker tükör. ír. 6UAhtncycH3 Kep 3epKajio. (VÖ. É. vett arc, sunsurjkfie nézni és ker vas) fiit] kfie venni, fiojejn ! vedd! fiiyir vörös. É. viyír. Szo. fiiyr^ " fiiyR (338—9) finfiwq kfie kérni. É. vöwi. Szo. fi"(3a* fie wird verlangt (347) fim 1. fioQr fioirj vajas; fi. nan vajaskenyér • fiojeln 1. fiirjkfie 5* fioor, fiör erdő. É. vör. Szo. fiónrn in den Wald (211) fiönt szél (BeTCp). É. vöt. Szo. (90) fiÓÖD fiÖQti fúj a szél. É. voti. Szo. fiööti (329) fio ratarj t

kfie

kéretődzni, kívánkozni (npocHTbbi, crpeMHfbCH). É. voráti vágyakozik, törekszik stb. Szo. fiör a BÍ [er] versucht (219) fios segédszó a felszólító mód összetett alakjainak a képzéséhez; tafi ul fi. mó fiinti ! ne nevessen! É. voss hadd eálipalt, -patt előtt. E. éli-pált. Szo. MipálD 'früher' (232) éru

ptar/

c

kfie

szeretni. É. érépti ét'ipálay este (hat.) gáitur] Jcfie futni yal köz. lepas x- 1) szabad (el nem foglalt) hely, 2) szabad idő. xalt között; -nál, -nél. yánsur) Jcfie írni. E. %ansi jegyez gan(i)sta'gtwr)c

kfie

tanulni. Vö. É. Xansi ismer, fölismer; tud. Szo. (FÜF. XIV, 77) x.anhaxts er lernte sich yant'Sufilarj kfie megtanulni. ír. XüH-CW6AClH2K6e. Vö. gán (i Jétágtur) t

kfie gap csónak. É. %áp hajó. xariytar] Jcfie eloltani. E. %anti yasnejifi* ceruza (vö. xansutj Jcfie írni és fifi fa) yásurjkfie tudni; mansi neUmdl gÖM tud manysi nyelven X\lur\ Jcfie 1) ásni 2) szántani. E. $U as, Szo. (103) xil- graben Xölurj kfie meghalni; Tafi x^lvs ő meghalt. Szo. (ST. 261) X"U er stirbt X^slöy helynév (or. XamJior). É. :- (VNGy. IV, 439) Xasila%-paul £o"lur) Jcfie elfogyni; náiíufi'xoUs kenyerünk elfogyott. Szo. J&T. 261) xó li es endet Xo^ntarj-já Konda (folyó) Iont hat (6). É. %qt. Szo. x*t (267) XÖQtal nap [1) detíb 2) co/ini}e]. fe. %qtél. Szo. (89) xA

tal