Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)
Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14
. ÉSZAKI-MANYSI NYELVTANULMÁNYOK 59 c) A cselekvés tárgya többes számú Je lentő mód Egysz. Ktsz. Tbsz. Jelen idő Múlt idő 1. 2. fiiyanu m veszem (pl. a könyveket) fii yan fiisanm vettem (pl. a könyveket) fii* san 3. fiiyane fiisane 1. 2. fii yanamen fii'yan fii sanamen fii san 3. 1. 2. 3. fii yanen fiiyanufi' fii yan fii y a ni fii sanen fiisanufi' fii san fiisanl A manysi irodalmi nyelv hangjelölése A manysi irodalmi nyelv első változata a latinbetűs ábécét használta a hangok jelölésére (ismertette MUNKÁCSI BEENÁT: Nyr. LXIV, 27—32). A cirillbetűs ábécé használatára 1937-ben tértek át. Ez az új irodalmi nyelv •a szoszvai nyelvjáráson alapul, tekintettel arra, hogy a manysiknak majdnem kétharmada ezt az északi-manysi nyelvjárást beszéli. A manysi ábécé a következő betűkből áll: a, 6, 6, z, d, e, e, ofc, 3, u, ű, K, A, M, H, o, n, p, c, m, y, @, x, q, % m, iy, h, bt, b, 3, w, R, A cirillbetűk manysi nyelvi jelölő funkciója természetesen nem mindig azonos az orosz nyelvivel. A manysi nyelvben számos olyan hang, ül. hangkapcsolat van, amilyen az orosz nyelvben nincs. A manysi helyesírás szerint ezeket is cirillbetűkkel, ill. betűkapcsolatokkal jelölik, cirillbetűknek több esetben más hangértéket tulajdonítanak, mint az oroszban. Nyilvánvaló, hogy mint a legkülönfélébb irodalmi nyelvekben, úgy a manysiban sincs minden egyes hangnak külön betűjele, hanem — bizonyos meggondolások szerint — több különféle hang jelölésére egyazon betű szolgál, vagy más szóval: egyazon betűnek több hangértéke van. A különféle finnugor nyelvek irodalmi nyelvének megalkotói kétségtelenül szoros együttműködésben állottak egymással. Megállapítható ugyanis, hogy a manysi nyelv hangjainak jelölésére a cirillbetűket nagyjából ugyanolyan alapelvek szerint vették használatba, mint amelyek pl. a mordvin nyelvek hangjainak a jelölésében is érvényesülnek. Az alábbiakban a manysi irodalmi hangjelölést csak fő pontjaiban ismertetem. Egyszerűség kedvéért a gyengénvágott magánhangzókat mint rövideket, a félhosszúakat pedig mint hosszúakat tartom számon. A pontosabb kiejtés elsajátításához ld. a „Fonetikai és hangtani észrevételek" című fejezetben írottakat.
