Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)
Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14
ESZAKI-MANYSI NYELVTANULMÁNYOK 55 2. A jelen idő ktsz. 1. személyének -namen végződése nem felel meg pontosan az E. ratiánémén 'vertük' végződésének, -namen végződésű alakot találunk azonban AHLQViSTnál (Gramm. 224): miganamen 'wir beidé gebén sie'. Az irodalmi alak az E. folytatójának, ül. változatának látszik, vö. (ROMB. 371) momuHHMeH 'MM (ABoe) HecéM STH'. 3. Az egysz., ktsz. és a tbsz. 2. személye a múlt időben is azonos. Ez az alak (az egysz.-ban és a ktsz.-ban vagylagosan) megvan az E.-ban is, vö. {VNyj. 39—40) ratsán. Emellett az egysz.-ban és a ktsz.-ban az É.-ban hosszabb alakok is vannak: ratsánén 'verted', ratsánén 'vertétek (ketten)'. Az ir. nyelvben mind a három számban használható a rövidebb és a hosszabb alak is: (ROMB. 371) momcaH(biH) 1.) 'TM Hé'c', 2.) BM (ABoe) Heonn', 3.) BM HCCJIH (STH)'. Feltételes mód Felszólító mód lo fiihtanufia nm olvasnám (pl. a könyveket) lofíintanufian ld Pinten olvasd (pl. a könyvelo ftihtanuftane ket) lo' flintanufianmen loy (lintanufian Idfiinten loy fiintanufianen W fiintanufíanuff Id fiintanufian Idftihten. Id ftintanupajil Megjegyzés A feltételes módban azonos egysz., ktsz. és tbsz. alakot már az E.-ban is látunk (az első két esetben vagylagos alakként): (VNyj. 40) rátnuwán 'vernéd; vernétek (ketten); vernétek'. De az egysz.-ban és a ktsz.-ban hosszabb alakok is vannak: rátnuwánén 'vernéd', ratnuwánen 'vernétek (ketten)'. Az ir. nyelvben a rövidebb és a hosszabb alak is használatos: (ROMB. 373) motnnymu(biH) 1.) 'TM CHéc 6bi 3TH', 2.) 'BM (flBoe) cHecJiH 6bi ara'. A tbsz. momnyeanbin 'BM CHecnH 6bi 3TH' alakban bizonyára csak tévedés folytán nincs jelölve, hogy a rövidebb alak is használható. B) Szenvedő ragozás lafiurjkpe mondani; hívni, nevezni lo^inta^k^e olvasni Jelentő mód Jelen idő Múlt idő Egysz. 3. lá^a^e loftintafíe láfifies lofíintafies 'Ha3MBaeTcn; 'qHTaeTCH; neveztetett olvastatott neveztetik stb.' olvastatik' Megjegyzések 1. Az igék a szenvedő ragozásban is személyragozódnak: mind az egyes, mind a kettős és a többes számban megvannak az első, a második és a harmadik személyű alakok. A jelentő mód alakjain kívül a feltételes mód alakjai is használatosak. Egysz. 1. Ktsz. Tbsz. 2. 3. 1. 2. 3. 1. 2. 3.
