Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Fodor István: Alanytalan mondatok a mai orosz nyelvben 160

176 FODOK ISTVÁN sem szűnik meg az A. 4. a csoport tagja lenni, és nem sorolható a b) alcsoportba. Vannak azonban olyan esetek, amidőn a bővítmény lexikai adottságai miatt módosítja az alanytalan szerkezet jelentési hovatartozását. Például a természet és környezet jelenségeit, állapotát kifejező uiyMemb ige az ember fizikai állapotát jelenti ebben a mondatban: e eoAOee üiyMesio. Lásd Grammatika II/2 23. A személytelen szerkezetek legfontosabb szintaktikai tulajdonsága maga az alanytalanság. OVSZJANYIKO—KULIKOVSZKIJ és SAHMATOV nyomán most közelebbről meg fogjuk vizsgálni az alany hiányának fokát és a logikai alany T hoz való viszonyát. Az A. 1. a) a. típusú igék, mint láttuk, egyes szólásszerű esetektől eltekintve nem egészülhetnek ki alannyal. A logikai alany is csak elvont formában jelenik meg. A /3. alcsoportnál a szerkezethez semmiképpen sem kapcsolódhatik nyelvtani alany, a genitivus vonzatú bővítmény viszont logikai alanynak fogható fel. A b) csoportnál sem egészülhet ki az állítmány nyelvtani alannyal, de bizonyos mondatokban a logikai alanyt a dativus vonzatú bővítmény képviseli: MHe cnedyem cKa3amb. Az A. 2. a) a. típus eredetileg személyes igéi a nyelvtani alany eltávolítása után is erős kapcsolatot tartanak a személyragozott alakokkal, a logikai alany viszont a ceemaem típuséhoz hasonlóan csak elvont jelentésű lehet. A /?. alcsoport alanya is eltávolított, de a szerkezetet könnyen lehet személyessé visszaállítani. A logikai alany az instrumentális vonzatú bővítmény. A b) csoport igéinél a logikai alany szintén csak elvont fogalom lehet, a nyelvtani alany visszaállítása a nagyfokú jelentéskülönbség miatt nem lehetséges. 3. Nyelvtani alany nem képzelhető el, a logikai alanyt a dativus vonzatban álló bővítményben találjuk meg. 4. a) A szerkezet könnyen visszaállítható alanyivá, mivel a tárgyas igék amúgy is tárgyasok maradnak. A logikai alany a dativus vonzatú bővítményben fejeződik ki: MHe xonemcn. A b) csoportban a nyelvtani alany visszaállítása könnyen lehetséges. A logikai alany igen elvont jelentésű, és inkább az általános alany fogalmához hasonlít: pa3yMeemcR = ece pasyMewm. Az 5. és a 6. típusban a b) alcsoport szerkezeteinél a logikai alany a genitivus vonzatú bővítményben található meg. Az 5. b) alcsoportnál a szerkezet úgy válhatik alanyivá, hogy a genitivust nominativusszá alakítjuk át: ecmb KHU2U—. ecmb KHma. A 6. b) típusnál a főnévi igenévi kiegészítő maga is alanynak fogható fel, akkor azonban a szerkezet már nem alanytalan. Az a) alcsoportokban sem logikai, sem nyelvtani alany nincs. B. 1. A szenvedő melléknévi igenévnél a nyelvtani alany úgy állítható vissza, hogy az instrumentálist nominativusszá alakítjuk, s az igenévből verbum finitumot csinálunk. A logikai alany ugyancsak az intrumentalisban álló bővítmény. A bővítmény hiánya esetében a szerkezetnek általános vagy határozatlan alanyú mondatokhoz hasonló jelentése van. B. 2. A logikai alany a dativusban álló bővítményben lelhető meg. A felszólító hanglejtésű szerkezetek logikai alanyát az adott helyzetben megszólított személy képviseli. Nyelvtani alanyról csak az egész szerkezet gyökeres alaktani megváltoztatása esetében lehetne beszélni.