Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Fodor István: Alanytalan mondatok a mai orosz nyelvben 160

174 FODOR ISTVÁN rész a logikai alany, és hogy a szerkezet könnyen átalakítható alanyivá. Ha az instrumentálisban álló bővítmény hiányzik, a szerkezet jelentése a cselekményt előidéző misztikus jelenségekre utal, pl.: coAdatna panilAO ŐOMŐOÜ = coAdama panuAa öoMőa. 6. Ebben a csoportban a logikai alany mindig rejtve marad. Sohasem érezzük, hogy a sors, vagy ismeretlen erő mögött az előbbi csoporthoz hasonló reális, vagy akár nehezebben felismerhető fizikai erő állna. Morfológiai szempontból elég egységes csoport. Lényegében az eredeti A. 2. b) típus tagjaiból áll. Előfordulhat azonban, különösen a szépirodalomban más alaktani szerkezetű képzés is: XoduA, XOÖUA, XOÖUA ueAbiü denb no Aecy — ne nocwcmAueu-AOCb.... (Népmesék: ÓOAH Ty#a — He 3Haio Ky/ja, npMHecH TO — He 3Haio *rro). 7. Ez a típus nehezen határozható meg a jelentés szempontjából. Általában értelmi, akarati, közlési jelentésük van az idetartozó szerkezeteknek. A jelentéstani meghatározás nehézségének részben az is az oka, hogy a mai orosz nyelvben a legelterjedtebb csoportok egyike. Morfológiai szempontból a személyes visszaható alakú igék legnagyobb része és a melléknévi igenevek nagy része ide tartozik. 8. Ebbe a csoportba nemcsak a szükségességet jelentő határozószók (nyjtCHO, doAJfCHO, 603M0MCH0, Heeo3MOMCHO, MOMCHO, neAb3R) sorolhatók, hanem az ilyen jelentésű igék is, mint: CAedyem, npuxodumcR, sőt más szerkezetek, pl.: öblAO coJtcaAemb, nopa. Mégis az e csoportba tartozó szavak száma — lexikai korlátozottságuk folytán — nem nagy. 9. Ide főleg melléknevek és főnevek tartoznak. Viszonylagos morfológiai korlátozottságuk ellenére is igen gyakran fordulnak elő jelentésük fontossága miatt. 10. Ennek a csoportnak a jelentés-megnevezése szintén csak általános,, összefoglaló jellegű. Igen sokrétű morfológiai szempontból is: a számnevek, egyes igék, melléknevek és főnevek tartoznak bele. Idetartozásukat főleg az. egész mondat jelentése szabja meg. Például a docmamouHO kijelentő hanglejtéssel ide sorolható, de felszólító, vagy felkiáltó hanglejtéssel inkább a szükségességet jelentő csoportba. 11. A jelentéstani besorolás szempontjából a legnehezebb feladatot a főnévi igenevek csoportja jelenti. Az „aktív cselekvés" elnevezést a cselekvés puszta megnevezése, illetve a felszólítás miatt választottuk. Mindazonáltal a mindenkori szövegösszefüggésnek megfelelően e szerkezetek más csoportba is besorolhatók. Például a neneao dyMamb a 7. csoportba is beosztható. A főnévi igenévi alanytalan szerkezeteknek kétségtelenül van bizonyos modális jelentésük, amelyet a konkrét helyzetből, illetőleg az adott mondatból lehet kikövetkeztetni. TYIMOPEJEV részletesen taglalja ezeket a jelentósárnyalatokat, amelyek kétséget, elkerülhetetlenséget, lehetőséget, lehetetlenséget stb. fejeznek ki. Ugyancsak bőven foglalkozik velük a Grammatika (II/2 43 — 56), amely nem sorolja ezeket az alanytalan mondatok közé, kivéve a tagadó főnévi igenévi mondatokat (ne eudamb). A modális jelentés sem ad elegendő támpontot szűkebb jelentósmegnevezésre, ugyanakkor a mondatfajták (kérdő, felszólító, stb.) is fejezhetnek ki ilyen modalitást. Ezenkívül a fentiekben vázolt jelentéselnevezés félreértést okozhatna más szerkezetek lexikai jelentésével összevetve (cOMHumeAbHO, Heu3ó~eMCH0, HeoöxodiiMO, mAb3n). Bár a jelentés csoportok a 7., 10. és 11.-et kivéve elég egységesek, a besorolás egy adott szerkezet vizsgálatakor semmiképpen sem történhetik