Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Fodor István: Alanytalan mondatok a mai orosz nyelvben 160

172 FODOE ISTVÁN alakokkal, amelyeknek alanyi volta, vagy egészen más jellege nyilvánvaló, de amelyeket egyes nyelvészek mégis idesoroltak. SAHMATOV (I. 87—89) az alanytalan mondatok között tünteti fel az ilyen mondatokat: őydb, nmo őydeml Ezekben a felszólító jelentésű főnévi igenevekben ellentétes esetet láthatunk. Formailag ugyanis az ige kifejezi a második szentélyű alanyt, illetve a mellékmondat is alanynak fogható fel, jelentése alapján azonban a mondat határozatlan alanyú. Az ilyen szerkezeteket mégsem tartjuk alanytalan mondatoknak, mert azonkívül, hogy a határozatlan alanyiság nem is alany talanság, az ige morfológiailag annyira erős alkatú, hogy itt a jelentéstani szempontok mellőzhetők. Ugyancsak az alanytalan mondatok között sorolja fel SAHMATOV (I. 66— 69) a pad, eiíHoeam típusú szerkezeteket. Kétségtelen azonban, hogy ezek alanya az előző mondatból, illetve a tárgyi tényezőből kiegészül. Végül SAHMATOV-val (I. 70—72) ellentétben nem tartjuk alanytalan mondatoknak a megszólításból és indulatszókból álló szókat és szókapcsolatokat: KOAH\,BodiceMOÜl, Hyl, Bpucb\ Ezeknek egyébként mondatmivoltuk is tagadható. Az alanytalan mondatok jelentéstani osztályozására áttérve rá kell mutatnunk arra, hogy osztályozásunk több csoportja nagyjából megegyezik a korábbi csoportosításokkal. Ezeknek a szerkezeteknek a jelentése eléggé elhatárolt és könnyen meghatározható. Vannak azonban olyan szerkezetek is, amelyeknek nincsenek ilyen jellegzetes jelentéstani tulajdonságaik. Ezek csoportosítása és elnevezése lényegesen nehezebb. A jelentéstani csoportok úgy viszonylanak a morfológiai rendszerezéshez, hogy egy-egy csoporthoz morfológiailag különböző alakú és ugyanígy egy-egy morfológiai csoporthoz különböző jelentésű szerkezetek tartozhatnak. Az alanytalan szerkezetek jelentésük szerint az alábbiakban osztályozhatók: 1. Testi érzetek A test fizikai állapotával összefüggő, belső, valamint a test állapotára vonatkozó, a külvilágról jövő érzetek: 3ydem, 3H0Őum, mow-Hütn, mouiHO, eoAodno,eMy XOAOÖHO 2. Természeti jelenségek A természet, a környezet, az időjárás objektív, érzékszerveink által felfogott jelenségei: eenepeem, meMHeem, M0p03um, XOAOÖHO, meMHo, 3eAeneem, 3eAeneemcR, naxnem. 3. Létezés Előfordulás, megnyilvánulás: ecmb, 6bíA0, öyöem, cmameüAOCb, őbieaem, cöaemcn • 4. Létezés tagadása mm KHU2, ne ŐUAO HU epoma