Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

A TAGADÁS AZ OBI-TJGOK NYELVEKBEN 101 M a n y s i. É.: aiim... am at mine'im 'nem... én nem megyek' (MŰNK. II, 302), Aiim, to% ul láwánl 'Nem, úgy ne mondjátok!' (i. m. I, 9). Ny.: KL at jiwn, ogi 'nem jövök, nem' (VNyj. 121); P. túrna, at mineim 'nem, nem megyek' (i. m. 248), tu'má, at mineym 'nein, ich gehe nicht' (KANN. FUF. XVII, 211), tumá, nathm 'nein, es gibt nicht' (uo.). Kel.: FK. tame, at tem 'Nem, nem eszem' (MŰNK. I, 168); AK. tame kásém! — láwi — om oat ménam 'Oh nem öcsém! — mond. — én nem megyek' (i. m. II, 223); nárj tá't ö'lsdnl tá'md, áo't olsdm 'warst du dórt? nein, ich war nicht' (KANN.: FUF. XVII, 211); K. tg-khotél ogt ásletánl tame, oat ááletam 'ma nem dolgozol? nem, nem dolgozom' (VNyj. 220), tarnál Igáfii. nay iathn olridsöfi óat'il 'Nei-ein! sagt er. Mit dir kann man nicht sein' (KANN 187, B.; tárná i. m. 186, A.). Déli: T. aki ám neúnmi il a tartílém 'Nem! Én tégedet nem bocsátlak el' (MŰNK. IV, 345), t&u jant, intem ak\ 'jön-e ő, vagy pedig nem?', ok, a jant 'nem, nem jön' (VNyj. 286). írod. ny.: Ati, at hűli ['Nem, nem marad'] (CSEBNY., Lovintane maljbs kniga 89), nar] johtelpní ati — at johtú)Um ('Te jössz-e? Nem, nem megyek') (CSEBNY. •187). Akkor is a mondatértékű tagadószót használják, ,,ha közös alanyú összevont mondatokban az egyiknek állító igéje a másikban tagadólag ismétlődnék, de el van hallgatva" (VNyj. 32). A mondatértékű tagadószó a pelimi és a kondai nyelvjárásban — mint már említettem — ilyen esetekben nem azonos a tagadó feleletkor használt szóval. Ugyanis ez utóbbi esetben tatár jövevényszó, előbbiben pedig a finnugor eredetű tagadó ige igenévi alakja. Az összes többi nyelvjárásban a kettő megegyezik. Manysi. É.: tg, %um jo%ti, tg %um at 'némely ember jön, más nem' (VNyj. 15), apér %ásein, man aíil 'értesz-e a fortélyhoz, vagy nem?' (MŰNK. II, 123); FL. ta kga-nsarj nlnNtsatiiin sri man aiim\ 'Ist (euch) jené eure bunte gelte Renntierkuh nötig oder nicht?' (KANN. I, 105). Ny.: KL. [te] ngwi, te oat 'mozog is, nem is' (MŰNK. IV, 312), te nunén unélpa tul-sup ngwi, man ogí ? 'ez a fönnt ülő felhődarab mozog-e vagy nem V (VNyj. 121); ÉV. .ía/9 io%<pts ál üotV'i&t er gekommen oder nicht?' (KANN.; FUF. XVII, 51); P. Khgis kissép khgr áriái, mán ogtl 'van-e Khaisznak keresője, avagy nincs?' (VNyj. 249). Kel.: K. jo%tilén-ket: jo%tilén, ogii-ket: ogti 'ha utóiéred: utóiéred, ha nem: nem' (VNyj. 213), tey kfíáná-ipi l'i gáti ? 'Wird er frei, oder nicht ?' (KANN. I, 124), tö'rdm po"j,ertskat, kö'ált kntl áku td máyamdnnd i^tlmdn amn óá(H 'Wenn Gott (es) gestattet, kommen wir am morgigen Tag auf diesen unseren námlichen Platz, oder nicht ?' (i. m. I, 30). Déli: T. sgnátg%tglém... nongháil teulálun silántem-éntám ak 'Megpróbálom ... fölfelé röpülni tudok-e, vagy nem ?' (MŰNK. IV, 361), ta khgtél Murantén-l'i, áli ak\ 'kaszálsz-e ma, avagy nem?' (VNyj. 288); TJ. kóir ela á'kl 'schláft er oder nicht?' (KANN.: FUF. XVII, 51). írod. ny.: jemti man ati ['lesz vagy nem'] (CSEKNY., Lovintane mal^bs kniga 22) Tom ucymKee poeu MÜH ámul ['Ott leszállni szabad vagy nem?'] (flanaHUH, ÜOJIIOCT 10). Chanti. É.: O. loii mola laudndijil, mola andám 'ő eszik is, meg nem is' (PÁP., ONyt. 33); Szín. tüp naj pala jis muj antum 'Die Sonne war kaum hoch gekommen oder nicht' (STEIN., OVd. I, 61) sagen jettéds muj antum — ti