Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13
22 FOKOS DÁVID Az első pillanatban bizonyára különösnek találunk olyan komi kifejezéseket, mint Le. é o 3 n (v. éön) dz i n j § n ms adfái gsnga 'másfél száz (= 150) rubelt találtam', vagy V. me éeti sili t s e Ike v e j § n dz i nj § n 'én másfél rubelt (egy rubelt [és] felet) adtam neki, vagy Sz. pidnanas seti silend$inj$n Icimin (WICHM., SVd. 124) 'die Tiefe betrug an dieser Stelle ungefáhr anderthalb Klafter' (sil 'öl')12, vagy stekanen dzinjen 'cTaKaH c noJiOBHHOii' (BUBRIH, Gramm.. 68. §), vedraen-^zinjen 'noJiTOpa Be^pa' (KOMH-pyccK. CJI. 62), vozn-dzinjen 'noüTopa ro/ja (6VKB. roA-nojiOBHua)' (BUBRIH, i. m. 40), beregéanis siecHz vzli miljaen-dzinjenis ne un^zik (uo.) 'OT öepera AO Hero (Kopaöjin) ÖMJIO nojiyropbix MHJIB He öojibine' ('másfél mérföldnél nem több'), lunen-dzinjenen poxod véli vetsima (uo. 97) 'B TeqeHne nojiyropbix /i H e ií noxoA ÖHJI CAejiaH', — de rögtön természetesnek fogjuk érezni ezt a kifejezésmódot, ha felismerjük bennük a mértékhatározót ós arra gondolunk, hogy ezek az instrümentálisos kifejezések semmiben sem különböznek az olyan szerkezetektől, mint pl. udm. i St o pán no dzirjijan vinadás juom \Saíkkáán- no d%in i -jan surdás juom! (MŰNK. 189. d.) 'egy palackot és egy felet iszunk a pálinkátokból. Egy kártust és felet iszunk a sörötökből' (VotjSz. 299 még pontosabban: 'egy kártussal [és] féllel (azaz: másféllel)'). — Fenti mondataink tehát úgy értendők, hogy 'másfél százzal találtam pénzt' stb. 10. És ha már fent utaltunk a mértékhatározónak osztószámokkal való együttes előfordulására, itt ezenkívül még a határozói szerepben használt osztószámnevekhez közelálló -nként ragos osztókifejezésekre is (SIMONYI, MHat. I, 408) utalhatunk. A komi Le. juasni nida v s dr ad n (NyK. XLV, 410), nida juasni v s dr ad n (uo. 411) nemcsak azt jelentheti, hogy közösen 'egy vödörrel isznak pálinkát', hanem azt is, hogy ők e g y - e gy vödörrel isznak'. De már pl. ms sii°, udala stekanen regna-idle, ftestidle, líeMaidle (uo. 467) csak úgy érthető, hogy: 'énazt (apáiinkát) nyújtom egy~ e gy pohárral a rokonságnak,^ apósodnak, anyósodnak'.13 A magyarban is „ketten-ketten = kettenként, kettéjóvel, kettesével, paarweise, zu Paaren; hárman-hárman = hármanként, hármával, hármasával" (SIMONYI, MHat. I, 214; 1. még uo. 369, 409), és BRASSAI is megjegyzi az -nként raggal kapcsolatban, hogy ,,-val -vei is tesz hasonló szolgálatot: Kiki párjával. Hármával adja a tojást stb." (SIMONYI i. h. 407). Ilyenfajta (osztókifejezéses) mértékhatározót ugyancsak instrumentálisraggal jelölnek a permi nyelvek is. Udmurt: ogan-ogan tisiz med usoz (MŰNK., VotjNépk. 138 ) 'egyenként14 hulljon csak a gabona!'; cterame izam izemás é ur e sán éü an duaé van (uo. 83. d.) 'a mi fejünkre feltett sapkánkat kérő ezrivel, százával van'; kurUkislj gro$, kopeika--ks sotim, sm en, é ut r s en med sotoz miíem inmare! (WICHM., WSpr. 12 L. még WICHM.—UOT. 34, 372, 379, 390, 401. 13 Ez az instrümentálisos szerkezet partitivusi értékű (a mértékjelölő szón jelölve) (a pálinkából isznak egy-egy vödörrel), viszont za-raz juame kujim vedra (i. h. 412) accusativusszal ('egyszerre igyunk három vödörrel') inkább úgy értendő, hogy 'igyunk ki, igyunk meg három vödör pálinkát', vagyis bizonyos tekintetben határozott tárgyat jelöl. Éppígy Pr. med testvért kusecüz juuis (uo. 249) 'er trank d e n zweiten Tschetwertj vollstándig aus'. Jellemző a következő udm. szerkezet is: soli vajl'zi stopkai en sur. so stopkaiez juiz (WICHM., WotjSpr. II, 166) 'man brachte ihm ein Glas (instr.) Bier. Er trank d a s Glas (ace.) aus'. (Hasonló szerkezetet látunk a.manysiban; 1. LIIMOLA: JSFOU. LVII/1, 43—4.) 14 Ilyen kifejezések essivusoknak is foghatók fel: 'mint egy-egv [mag]'.
