Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13
20 FOKOS DÁVID másik fajta halból ismét két halat (instr.) adott (passivum) neki' | chanti: ma narjén 1% dd t n a malem. — li dd tn a mása (PÁPAY, Nytan. 69) 'én neked ennivalót adok. — B n n i v a 1 ó t adott neki' (tkp. 'én téged étellel adlak. Étellel adatott' [németül: 'mit Essen wurde er gégében'])10 . Világos, hogy itt az instrumentális -ragos mondatrészek igazi eszközhatározók. És azt is tudjuk, hogy ez a szerkezet „engem valamivel adnak" azért is olyan gyakori az obi-ugor nyelvekben, mert ott sok olyan ige tárgyas, amely a mi szemléletünk és nyelvérzékünk szerint csak tárgyatlan lehetne (pl. áll, ül, jön stb.), 1. pl. KARA: NyK. XLI, 40; LŐCSEI: NyK. XLVII, 323—4; BOUDA: UJb. XVI, 286—293; LAVOTHA, A tárgyas igeragozás mondattana a vogulban 7, 19—20; MUNKÁCSI, VNGy. II, 464, 745; RAVILA: FUF. XXVII, 131; MUNKÁCSI-KÁLMÁN, MsNGy. III/2, 219, stb. Ezeket az obi-ugor szerkezeteket joggal lehetett olyan magyar kifejezésekkel párhuzamba állítani, mint kővel hajigál a. m. köveket hajigál, ajándékoz vmit ~ megajándékoz vmivel; fővel ráztanak (KeszthK. 306) 'moverunt capita sua' (1. 'SIMONYI, MHat. I, 378—380). Ilyen eszközhatározós szerkezet van pl. a komiban is: Pr. sinmas livan kojiátis (VdKomi 287) 'er streute ihm Sand in die Augen (eig. streute mit Sand in seine Augen)'; Ud. golzettsi-ni majsen (ZSzöv. 218) 'a labdát (tkp. labdával) gurítani'; V. mii-ne kefáideil — mi-pe ke/lzim b r o s ae n (ZNépk. 13) 'mit (acc.) vetettetek? — Mi kölest (instr.) vetettünk' (mintegy: 'kölessel végeztük a vetést, kölessel vetettük be a földet'.; vö. Le. nán kejótzene (VdKomi 36) 'gabonát [acc], vetnek'). Olyan kifejezésben is, mint: manysi: ti alám akuf kwalin neyim sat j irv l tara ti alifom (VNGy. II, 260) 'egy kötélre kötött hét áldozat -állatom (instr.) tehát egyszeriben ím leölöm', talán még az ül, áll, stb. igék tárgyas szerkezetére gondolhatunk (vö. pl. to%%ir] uj j irdl ti Xülwasdn (VNGy. II, 323) 'patás állat áldozatával állnak ím előtted', tkp. — ahogyan BOUDA i. h. 288 fordítja —: 'mit dem Opfer des hufigen Tieres wurdest du da gestanden'). (L. még VNGy. II, 259.) — De bizonyára nem így magyarázandó a következő mondat: aícuf kwalydn neyim sat j i r^l tan totiléit, akw kwalydn neyim %át j i rd l tan totileit (VNGy. II, 3) 'egy kötélre kötött hét áldozatot (instr.) hoznak ők (alanyi ragozás), egy kötélre kötött hat áldozatot (instr.) hoznak ők (alanyi rag.)'. (Ennek magyarázatát 1. a 19. és a 21. pontban. L. még itt a 16. pontot.) Ezek szerint tehát az obi-ugor szerkezetek mégsem tudják a komi juken-h&n. megnyilatkozó szemléletet megmagyarázni, mégpedig azért nem, mert nem azonosak a juken-os szerkezettel, más szemlélet jut bennük kifejezésre: az obi-ugor kifejezés értelme: „engem vmivel adnak", a komi kifejezésmódé pedig az, hogy „nekem vmivel (egy bizonyos résszel) adnak". Közös vonás bennük mégis az, hogy „vmivel adni". A kérdésre alább még visszatérünk, egyelőre azonban szögezzük le, hogy a komi juken-os szerkezetek magyarázatában abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a szerkezet jelentése tkp.: nekem valamiv él adnak. 10 A két jellemző mondatpárt BOUDA idézi „Das obugrische Passivum" című cikkében (UJb. XVI, 287).
