Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13
EGY JÖVEVÉNYSZÓ ÉS TANULSÁGAI 19 következő használatot figyelhetjük meg: Pr. kekja- mis mórt meda-lis kazak (VdKomi 157)'er nahm 8 Leute als Arbeiter &xxf\ sija kutis ölni viiskos t $ r e-z i n (uo. 184) 'er beganh a 1 s Kirchenw á c h t e r zu lében', sárin kutis ölni (uo. 137) 'er begann als Z a r zu lében', síje ms sója zaku sk api&&i (uo. 202) 'ich werde sie [die Maus] als Imbiss verzehren'; Le. lak te tevari£vile\ (uo. 62) 'komm als Gefáhrte mit!' Nem lenne ugyan lehetetlen juken-os szerkezeteinkben essivust látni: ,,a neki juttatott kenyeret, halat, mint ötödrészt, ötödrész ü 1 kapja", de egyfelől a juken szó használatát megvilágító, fent idézett példáink, másfelől a főnévnek aránylag ritka essivusi használata a komiban amellett szólnak, hogy a juken esetében mégsem essivusi használattal van dolgunk. Az olyan alanyi vagy tárgyi használat mint pl. koré vited juken nem azt jelenti, hogy 'vmit kér mint ötödrészt', hanem általában 'ötödrészt, egy ötödöt kér'. Jellemző az is, hogy a szó megfigyelésem szerint nem fordul elő személyragosan ('részemül kaptam', 'ő részéül, mint részét kapta, kérte azt'). így — ismételjük — az essivusi magyarázat lehetséges ugyan, de nem nagyon valószínű. Essivusi értelemben: 'részül, részként', egészen más szerkezetet találunk pl. a következő mondatban: Sz. griéali voiis vited p ai s i s iselei kujim-so (ZNépk. 124) 'Gergelyre ötödrészül (tkp. részéből) teljes 300 [rubel] jutott'. Vö. még FV. naja viiisni das-vit k§rjen pai (VdKomi 338) 'sie erlegten je 15 Renntiere (eig. f ü r e i n e n T e i 1, d. h. jeder für sich)'. Kielégítőbb magyarázatot kell tehát keresnünk. 8. Talán közelebb juthatunk e kifejezésmód megértéséhez, ha — a másik lehetőséget vizsgálva — instrumentálisi (mód-eszközhatározói) szerkezetet, tehát 'résszel' jelentést látunk benne. Eljárásunk természetesen csak abban az esetben lehet meggyőző, ha ezt a használatot, illetve a benne megnyilatkozó észjárást hasonló szerkezetekkel tudjuk igazolni. Ilyen analógiául önként kínálkoznak azok a jól ismert obi-ugor szerkezetek, amelyekben instrumentálisi eszközhatározó szolgál a cselekvés tárgyának kifejezésére, mint pl. a manysiban: E. am narpn n andl mlldm (VNyj. 9) 'én kenyeret adok neked' (tkp. 'én téged kenyérrel adlak'), K. oándm 5 g j d l voáritv (uo. 194) 'hírt ad nekem' (tkp. 'engem hírrel készít, ad'), É. mán piydm ney dl vifom (VNGy. IV, 324) 'n őt szerzek (veszek) kis fiamnak' (szószerint: 'kis fiamat nővel veszem [látom el]'); — a chantiban: É. iéudn luY]-lar\g3- s o % n a mini (PÁPAY, Nytan. 83) 'a húgodnak nyári evet b ő r t adj!' (tkp. 'húgodat nyári evetbőrrel add!'); Szin. imerjdn ikerpn nawremtplal karti jotti l * w n lütsdln (STEINITZ, OVd. I, 138—9) 'die Prau und der Mann kauften (vásároltak) ihren Kindern ein eisernes Spiel p f e r d'; I. mant e v ej at ent mejöt. pagát ent mejőt (PATK. II, 102) 'er gab mir keine T o c h t e r, er gab mir keinen S o h n' (mintegy: 'nem ajándékozott meg engem leánnyal, nem ajándékozott meg fiúval') Vö. MŰNK., VNyj. 9, 194, 263; BEKÉ: NyK. XXXV, 186-7; KARA: NyK. XLI, 39-41; PATK.—FUCHS 59; BOUDA: UJb. XVI, 286 kk; LAVOTHA: NyK. LIV, 208, stb. Ezek az obi-ugor szerkezetek természetesen könnyen érthetők. Különösen világossá lesz a dolog, ha ilyenfajta szenvedő és cselekvő szerkezeteket állítunk egymás mellé: manysi: vit-%ul sate'in, pikwe; narpn t%l am manárvl mildmV. — möt-sir %ulndl kit %ulv l majwds, möt-sir %ulndl ás kit-sir %uld l majwds (VNGy. I, 148) 'vízi halat fogsz előigézni, fiacskám; mit (instr.) adjak neked (acc.) ennél egyebet?! — Egyik fajta halból két halat (instr.) adott neki (tkp. két hallal adatott [ajándékoztatott meg]), 2*