Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13

18 FOKOS DÁVID ragtalannak érzett 'mély' jelentésű melléknév olyan kapcsolatokban, mint P. pidin va 'mély víz, mély folyó' ('rjiyöoKaH BO^a, peica'; ROG. 136), Sz. pidin-injasin (WICHM., SyrjVd. 125) 'an tiefen Stellen'. Éppígy 'alacsony' is lehet a jelentése az 'alul, lent' jelentésű ulin határozószónak: (BUBKIH i. m. 77) ulin mesta 'HH3Koe MecTo'; 1. még WICHM.—UOT. 312. Vagy hogy instrum.ragos példát is vegyünk: az udm. kuzán jelentése 'egyenesen, hosszan, kitérés nélkül', és bár ennek.a szónak általánosan használatos a tőalakja: kuí 'hosszú', mégis kuzán surás (helyesebben kuzán-surás) (VotjSz. 216) a. m. 'egyenes, nem csavargós út (npHMaH Aopora)'.9 A juken alaknak is tehát — éppúgy, mint az előbb említett alakoknak — egy mondatszerkezetből kellett kiszakadnia, egy olyan mondatszerkezetből, amelyben eredetileg tulajdonképpeni — ragos alakjának megfelelő — jelentésében szerepelt. 7. Mármost a komi juk§n instrumentális a mondatban kétféle jelentésben szerepelhetne: essivusi jelentésben ('részül, részként, rész gyanánt') vagy mód-eszközhatározói jelentésben ('résszel'). Nézzünk néhány példát a rag essivusi (és ehhez közelálló factivusi és praedicativusi) szerepére: udmurt: zárni Sepen, zárni tisen med ^paUkiékozl (WICHM., WotjSpr. I, 144 'mögé [das Getreide] a 1 s goldene Áhren, als goldene Korner herausfallen!' (L. FOKOS: NyK. XXXVI, 424-8.) || k o m i: V. keié loue, keltsen munas (ZSzöv. 31)'nyúllá lesz, mint nyúl (nyúl-alakban) megy', V. kaje pertisas. k aj e n munas (uo.) 'madárrá változik át. Mint madár megy', V. páétásasni nivjas zonme n, zonjas ni le n (VdKomi 450), 'die Mádchen verkleiden sich als Burschen, die Burschen als Mádchen'; Le. msnjm on-g este keidisse. vo cdée.seni.

(VdKomi 37) 'leihet ihr mir nicht Samen (tkp. nem adtok-e nekem vetőmagot k ö 1 c s ö -n ü 1, kölcsönkép, kölcsönbe)?', Le. msne-ne Suuin durne_je.nl (uo. 58) 'mich hast du einen dummen Kerl genannt?'; Pr. kőris nán krista ra&i mile s i in an (uo. 111) 'sie bat um Brot als Almosén um Christi willen', Pr. muzik petis struba pír k aet s an

(uo. 283) 'der Mann flog durch den Rauchfang in Gestalt ein.er Elster'; Vm. me tene kuiisa bolsoi i é o j e n süni (uo. 391) 'ich werde dich meine áltere Schwester nennen'; (irodalmi) bostlis ctengi udzjezen 'őpan fleHbra B

/jojir (ŐyKB. flöjrroM); kölcsön vett (adósságba vett) pénzt' (BUBBIH i. m. 43), . . . véli narodli medsa tok vragqn ' [a cári uralom] a nép számára a leggonoszabb ellenség (B p a r 0 M) volt' (uo.). (L. még SZENDBEY: NyK. XLVI, 75-6.) Bizonyos azonban, hogy főnév meglehetősen ritkán szerepelt ilyen funkcióban, és orosz hatással is kell itt számolnunk. Általánosnak ez a használat tkp. csak számnevekkel kapcsolatban (mint: 'ketten', 'hárman') mondható; pl. I. tolko mi kiken Sapkaaes (WICHM., SVd. 11) 'wir beidé nur habén die Mützen auf; csak mi ketten vagyunk sapkásak'; Pr. ná tila keralni kajasni kekj a-m i s sn (VdKomi 209) 'sie, a c h t [Mann], gehen [in den Wald] eine Rodung zu hauen'; P. miié kui i-m § n vagy kuii-m§nes (WICHM. —UOT. 125) 'wirsind drei'; Vv.jeziszel unan (<C unaen) loktisni (VdKomi 137)' emberek nagyon sokan jöttek'. Főnevekkel kapcsolatban a 9 Számos idevágó példát idéz

SIMONYI „Önállósított határozók" c. tanulmányában (Budenz-Album 48-80), továbbá FUCHS: KSZ. XIII, 85-99, BEKÉ: IF. XLVITI, 283, stb. L. még pl. JEMELJANOV, rpaMM. BOTHUK. HSbma 61.