Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13

EGY JÖVEVÉNYSZÓ ÉS TANULSÁGAI 15 Ezek szerint tehát a juken szó törtekben használatos. Alkalmazását a következő kapcsolatok, illetve mondatok világítják meg: V. menim sije koim%d juken nán setis 'OH MHe TpeTbK) lacTb xjieöa AaJi; ő egy harmad kenyeret adott nekem'; V. sili setisni nol'ed juken iserise 'eMy ^aüH qeTBepTbiH4 HacTb pbiöbi; a hal egy negyedét adták neki (a halból egy negyedrészt adtak neki)', V. meni kvaited juk§n iseri setisni 'a hal egy hatodát adták nekem', Sz. koré vited juk§n (ZNépk. 124) 'az ötödrészt kéri'. Egészen hasonló példákat idéz BUBRIH is az említett komi-orosz szótárhoz csatolt komi nyelvtanának 67. és 68. |-ában:. vite_d juk§n vagy vited pai 'nflTan qacTb', kuim vited juken vagy kuim vited pai 'TpH HflTbix qacTH' ('3/

5

rész'),

kik da kuim vited juken vagy kik da kuim vited pai' ABa H TpH nflTbix Hacra', azaz '23

/

5

'.

Legjellemzőbb azonban a következő példa: Sz. mem vit°d jukense-ke setasni, kórsa (ZNépk. 124) 'Mne ecnH HATVK) qacTb A^AyT . . .; ha nekem [a pénz] ötödrészét adják, megkeresem [az elveszettnek tartott egész pénzt]'. L. még a WICHM.—UOT. szótárából fent idézett mondatot. A komi szó tehát — úgy látszik — csak törtszámokban használatos a hányadrész kifejezésére. A most ismertetett juken alak mellett a következő alakokban szerepel ennek a szónak a töve: Ud. juknas'c KyCKOM; egy résszel', egy (letört) darabbal', (WIED.) jukol 'Teilung, Scheitelung, Haarscheitel', (KoMH-pyccKHH cjioBapb) jukov '1. npocBeT; 2. npoöop (pacHé'c BOJIOC Ha roJiOBe)', (WICHM.—UOT.) SZ., L. jukol, P. juke'v 'Haarscheitel', V. jukas, jukes, juked 'rész, (letört) darab', V., AV., Ud., Pr. juk- 'oszt, eloszt', V., Mez. jukav-, Ud. juka'v-, Le. juka'l-,Vm. jukal- 'oszt, hasít' stb. Ezek az alakok a juknas kivételével mind igei származékok vagy legalábbis igei származékok is lehetnek (a juk- 'oszt' igetőből). Nem lehet azonban igei származék a juknas, és valószínűleg denominális képzés a jukol, jukov főnév is (egy *juk 'rész' főnévből); az -ol képzőre vonatkozólag 1. WIEDEMANN, Gr.2 30. §; LEHTISALO, Ableitungssuffixe 146.5

Egyes komi szótárak ismernek is egy juk főnevet 'rész' jelentéssel: (SZAVV.) juk 'qacTb, AOJifl, nan, nopHHfl', (ROGOV) juk 'naít, naeK, AOJIH, qacTb, nopinifl', (WIED.) juk 'Teil, Portion', és ha bizonyos is, hogy egy ilyen főnév valamikor valóban élt a komiban, persze nem bizonyos, hogy ez a szó SZAVVAITOV és ROGOV idejében még csakugyan használatos is volt és nem régibb forrásból került át szótárukba. Figyelembe veendő ti., hogy már POPOV—LITKIN sem említ 'rész' jelentésű juk főnevet és ROGOV maga is, mikor nyelvtanában a törtszámokra kíván példát adni, nem a juk szót, hanem a pai és a tor szavakat használja: kuimet pai 'TpeTbfl AOJifl', kuimet tor 'TpeTbfl ^acTb' (ROGOV, Gramm. 46. §).6 5. Hogyan magyarázandó tehát a komi juken alak? Minthogy további fejtegetéseink szempontjából ennek a tisztázása fontos,.okvetlenül foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel. BUBRIH a komi irodalmi nyelvet vizsgáló nyelvtanában (66) a ritka képzések közt említi a juken '^acrb' szót és hozzáteszi: ,,OT jukni A^JiHTb". Minthogy azonban más -en képzős főnevet nem tud idézni (bár uo. a 40. lapon a (j>zinjen szóval kapcsolatos szólásokban ebben a szóban is képzésfélét lát; erről 1. még alább a 9. pontban), vizsgálódásunkat folytatnunk kell. 4 Az

orosz fordítást is változatlanul a közlőktől hallott — bár nyelvtanilag sokszor hibás — alakban közlöm; 1. Volksd. der Komi (Syrj.) [itt rövidítve VdKomi] 11. 5 Másképp

BUBRIH i. m. 66, ANNDBÁSSYNÉ KÖVESI M.: NyK. LV, 106. 6 Ugyanígy

már SzAWAiTOVnál is: koimed juked, koimed pai 'TpeTb, TpeTbfl nacTt,' (Gramm. 45. §).