Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13

I-J FOKOS DlVID (a hangsúlytól függetlenül)2

általában ugyanazokat a magánhangzókat látjuk, mint pl. a cht. (KARJ., OL. 26; KARJ.—Toiv. 24) DN. aoa-n 'baba' « komi akan ua.), (KARJ.—Torv. 742) DN. pdsá'n 'asztal' « komi pizan ua.), (KARJ.—Toiv. 1096) DN. testá'n 'köszörűkő' (< komi leístan ua.) szavakban, nevezetesen DN. á\ Fii. a illetve a, Cing. Szög. d, Kr. á ill. a , Likr. á" ül. á, Mj. á, Trj. a\ Kaz. a\ O. ti ill. á (1. KARJ.—Toiv. i. h.; KARJ., OL. 80, 180, 166; FOKOS: NyK. LV, 16, 19, 21). Mindezek ellenére figyelembe veendő, hogy e most felsorolt chanti magánhangzók nemcsak egy komi második szótagbeli a-nak felelhetnek meg, hanem ugyanígy tükröződik a chantiban egy ugyanilyen hangtani helyzetű komi e is. így pl. a komi gormeg, P. gorme'g, KP. górmeg 'bors' (> cht. KARJ. — Toiv. 432 DN. kgrmtik ua.), komi P. jerne-s 'ing' (> cht. KARJ.—Toiv. 187 DN. Prná's, Kr. {d'rnás ua.), komi koner 'szegény' (> cht. KARJ.—Toiv. 413 DN. kb'na'r ua.) esetében azokban a nyelvjárásokban, amelyekből a cht. igaa'n 'rész' szóra adataink vannak,3

a második szótagban szintén DN.

a , Fii. a, Cing. á illetve á, Kr. á illetve a, Likr. a, Mj. á, Trj. Q', Kaz. Q\ O. a jelentkezik. Ugyanezeket a hangviszonyokat mutatják PAASONEN—DONNER adatai is. A (PAAS.—DONN. 42) K. igkan, J. iökan 'Los, Anteil, Teü' ugyanúgy a hangot tartalmaz második szótagjában, mint egyfelől a K. akan 'Puppe' (uo. 10), K. pdsá-n, J. pdssan 'Tisch' (uo. 179), K. testein, J. jAstan 'Wetzstein' (uo. 247), és másfelől a K. kormak, J. kérmák 'Pfeffer' (uo. 91), K. idrna's, J. iarnas 'Hemd' (uo. 38), K. konar, J. kenar 'arm' (üo. 89). (Vö. KARJ., OL. 71, 16; FOKOS: NyK. LV, 16, 17). STEiNiTznél is: Szin. jukan 'Teil, Anteil; Stelle' (OVd. II, 100) mellett: Szin. lestan 'Wetzstein' (i. h. 186), Se. pásan 'Tisch' (OGr. 153), Se. akan 'Puppe' (OVok. 93) - és Szurg. kermák 'Pfeffer' (OVok. 63), Se. kunar 'arm' (OGr. 145), Se. jernas 'Hemd' (uo. 141). 4. A chanti igGa'n szó tehát egy komi *juken szónak is lehetne az . átvétele. A komi nyelv ezt a * jukan szótól csak második szótágjának e hangjával különböző juken szót valóban ismeri. Ezt ugyan a régibb forrásokban (SZAVVAITOV, ROGOV, WIEDEMANN, LITKIN, POPOV—LITKIIST szótáraiban) hiába keresnők, de mint tőszót, két újabb szótár is közli: SAHOvnál juken 'qacTb', az 1948. évi KoMH-pyccKHH CJiOBapb 225. lapján pedig ezt az adatot olvassuk: juken 'Ha,ne.n, nan, qadb, HOJIH'; BuBRiHnális (rpaMM. JiHTep. KOMH H3HKa 66): juken 'qacTb'. A szó az én feljegyzéseimben is többször szerepel. A. vicsegdai nyelvjárásból valók következő adataim: koimed juken vagy koime,d pai 'TpeTbfl lacrb; egy harmadrész, egy harmad', hóléd juken vagy noied pai 'egy negyedrész, egy negyed', vited juken vagy vited pai n

j^, .

. . . . kjied juken vagy kizedpai n

/

20

'

... soed juken vagy soed pai '1

j

100

,

,stb. A vitgd juken 'egy ötöd' — mint mindjárt látni fogjuk — a sziszolai nyelvjárásból is igazolható. — WICHMANN—UOTILA szótára nem idéz juken alakot, mégis a szótárhoz csatlakozó nyelvtanban (372) a következő mondatot találjuk: V nienim setisni nol'ed jukense (o: jukedse) 'antoivat minulle 1/

4

osan, sie gaben mir ein Viertel'. WICHMANN tehát hibás feljegyzésnek vagy hibás közlésnek tartotta ^ juken alakot. 2 Vö. még

STEINITZ, OstjVok. 93. 3 De már pl. a Ni. nyelvjárásban

idrnas és Jcuúár' mellett kurmejc' alak van (vö. még STEINITZ, OstjVok. 63), és a komi második szótagbeli e-hangnak más megfelelőit is látjuk a komi eredetű chanti jövevényszavakban; ezek megvizsgálása bizonyosan fontos tanulságokkal fog járni a komi hangtörténet szempontjából is.