Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)
Tanulmányok - Erkki Itkonen: A finnugor nyelvek hangsúlyviszonyairól 3
10 EBKKI ITKONEK A középső' zűrjén nyelvjáráscsoportban, a nyugati-perm jákb a n vagy komi-permjákban vannak olyan nyelvjárások, amelyek a keleti-perm jakéhoz hasonló hangsúlyozást mutatnak. A legtöbb nyugati -permják nyelvjárásban mégis egészen eltérő elv uralkodik: a hangsúly a szó tövéhez tartozó szótagok egyikén helyezkedik el, míg a ragok (pl. esetragok, személyragok és birtokos szemólyragok) általában hangsúlytalanok, például jua-n 'innivaló''~ ju-an 'iszol'27a , (az előbbi esetben a második szótag a-ja a tőhöz tartozik, az utóbbiban a raghoz). Az „etimológiai hangsúlyt" képviselő tőhangsúlyozás itt tehát a fonetikai hangsúlyozás helyébe lépett. Hogy ez a változás miképpen ment végbe, azt V. I. LITKIN meggyőzően mutatta be nemrég megjelent tanulmányában (,,06 y,a,apeHHH B KOMH-nep-MflijKOM H3biKe")28. LITKIN a komi-permják hangsúlyozást ,,0CH0B0-pa3H0MecTHoe y/japeHHe" néven emlegeti. A zűrjén nyelv nyugati nyelvjárásaiban, vagyis a tulajdonképpeni komi nyelvben többfajta hangsúlyozási eljárást figyelhetünk meg. Nehéz részletes képet adni a rendelkezésünkre álló adatok alapján. Mindenesetre itt is vannak olyan nyelvjárások, amelyekben ugyanaz a tőhangsúlyozás érvényesül, mint a nyugat-permjákban29 . így válik érthetővé az a már CASTRÉN által is az izsmai nyelvjárásban észrevett kettősség, hogy a pemdaszó 'sötétség', a pe-mda viszont 'sötétítek' jelentésben ismeretes30 . WIEDEMANN ugyancsak megemlíti, hogy a hangsúly a vicsegdai nyelvjárásban a tőhöz tartozó szótagon, azaz vagy az első, vagy a második szótagon-van. attól függően, hogy melyik szótag tartalmazza a nehezebb magánhangzót. A ragok ^eset- és személyragok, többesjel, birtokos személyragok) hangsúlytalanok31 . A másik permi nyelvben, a vo.tjákban, a főhangsúly leginkább a szó utolsó szótagján van, az első szótagon pedig olykor mellékhangsúly kaphat helyet, például ko.rkajosmi- 'szobáink'32 . Ezt a hangúlyozási módot idegen, nevezetesen tatár hatással szokták magyarázni33 , s e nézet támogatására hivatkozni lehet a cseremisz nyelv legkeletibb, erős tatár hatás alatt álló nyelvjárásaira, amelyekben világosan megfigyelhető az a hajlam, hogy a hangsúly minden típusú szóban az utolsó szótagra húzódjék. Az u g o r nyelvek közül a hangsúlyviszonyok szempontjából az osztják mutatja a legsokoldalúbb képet. A hangsúlyozás rendszerének kialakulása az osztják nyelv nyelvjárásaiban elsősorban bizonyára fonetikai tényezőkre épül, ti. a szótagok magánhangzóinak rendszerére és bizonyos mértékben a szótagok nyílt vagy zárt voltára. Az így kialakult rendszert gyakran megzavarta az a.körülmény, hogy bizonyos alaktani kategóriákban a hangalaktól függetlenül egységes hangsúlyozás jutott érvényre, amely — ugyanúgy, mint a hozzá hasonló zűrjén jelenség — analogikus általánosítások útján jött létre34 . Az osztják magánhangzórendszer u ralkodó vonása — mint a cseremiszben is' — a teljes és redukált magán**» L. LITKIN; Tpy/UJ MR I, 109. 28Tpyflbi Hfl. I. 107-119. 29 Vö. szerző: Virittájá 1951, 450. 30 Elementa grammatices syrjaenae 15. 31 Gramiriatik der syrjánischen Sprache 41 — 43. 82 Vö. WICHMANN, WotjVok. 87-88. 33 Vö. WIEDEMANN i. m* 43; WICHMANN i. m. 93. 34 Vö. KABJALAINEN, OL. 270-271.
