Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60
A MÁSODLAGOS SZÓKEZDŐ NAZÁLISOK A SZAMOJÉDBAN 79 Kar. nimarj, T&z. nymarj, nymelcam 'saugen' ; N. neurap, KO., K. neurau, NP. newaram 'saugen' stb. ; N. nej, KO., Jel., B. neps, K., NP., Cs., Taz. i nepse, FO. nepsd, Kar. nips 'Brustwarze' | kam. nimerlim; (PONN.) nimerhmy nimdrhm 'saugen' ~m. em-ik | chtiDN. emna', Trj. 'ámf(iY3 'saugen' | fi. imed id. [ ? lpN. ndmmdt id. Idetartozónak szokták vélni a komi nim- 'saugen' igét is. E szó kezdő n- hangja azonban nem lehet másodlagos képzó'dmény, s ezért törölnünk kell a fenti etimológia tagjai közül. Ez az eljárás annál is inkább indokolt, mivel a komi nim- szó, a nam-, namn- 'essen (Kind)' szóval együtt — FOKOS-FTJCHS DÁVID véleménye és szíves közlése szerint—hangutánzó, hangfestő eredetű lehet. [EtSz ; HALÁSZ : NyK. XXIV, 461 —2 ; PAASONEN, Beitráge 13, 250 ; LEHTISALO : FUF. XXI, 42 ; SETALÁ, Stuf. 13 ; Verw. 60 ; MUNKÁCSI : Nyr. XII, 487 ; NyK. XXIII, 87 ; COLLINDER, Jukag. Ur. 77 ; SATTVAGEOT, Recherches 125 ; STEINITZ, Fgr. Vok. 31.] 59. Szám. nyeny. (CASTR.) rjdni, rjani, rjdni 'ein anderer', rjani', rjani' 'aufs Neue, wiederum' ; (BUD.) Kan. ani 'ein anderer'; (REG.) rjani 'mancher, und'; (LEHT.) O. rjani 'andrer', rjani' 'wieder, abermals', Nj., P. rjaj 'wieder, anderer,' Nj. rjijji, Sz., Kisz., Maik. rjijji 'andrer' <-(CASTR.) ndbi, nabi, ndipiy nibi; (LEHT.) 0. náBr l, Oksz. na fii, Nj., Maik. nimmi 'ein anderer' | ngan. (CASTR.) rjameai 'ein anderer' ] enyCh. erjau, er\a 'ein anderer, der Zweite', B. neke 'Aer Andere' | szelkB., Taz. címe, N., KO., K. du, Csl. oau, FO. eau 'anderer' ; N., K., B., Taz ai, NP. ak 'wiederum, noch' ; (PÁP. K.) ai 'még, és' kam. (CASTR.) ami; (Doisnsr.) ami, ami 'anderer'. [SATTVAGEOT, Recherches 127—128 ; SETALÁ, Stuf. 16, 24 ; LEHTISALO, Vok. Jur. 43 ; PATKANOV : NyK. XXX, 422.] 60. Szám. nyeny. (CASTR.) r\ydeá ~ nydea 'Baumkrümniung, Biegung der Schlittenkufe', nidea 'Krümmung an der Schlittenkufe' | enyCh. edua 'Schlittenkufe', eduirjaro , B. esuirjadd 'hinabgleiten'. 61. Szám. nyeny. (CASTR.) rjyly • hö-rjyly 'Birkensaft', rjylu 'Saft', mscr. rjylu 'Baumsaft^ ~ %;?/?% 'Saft' : ho-nyl'u 'Birkensaft', mscr. niíu, niilju 'Baumsaft' | szelkB. üle, Jel. ül, Taz, Kar. ül, NP. üllu 'Baumsaft' ~ msiTJ. f, KL. ií 'Splint' (der Birké)' | chtiDN. dh, Kaz. ál' 'Baumsplint' | kmil. j§, Sz., L. jel 'Milch' | udm. jel iá. | fi. jdlsi, jaltd, jdlttd 'Baumsplint'. [TOIVONEN : FUF. XX, 53 ; PAASONEN, Beitráge 91 —2 ; SETALÁ, Verw, 45 ; Stuf. 104-5 ; BEKÉ : NyK. XLV, 346.] A második csoportba azok az etimológiák tartoznak, melyek a nyenyecben n- palatális nazálissal kezdődnek -,1 62. Szám. nyeny. (CASTR.) neka, nieka, nieka 'álterer Brúder ; Oheim'; (REG.) neka 'álterer Brúder'; (LEHT.) O., U-C. nekkv, Szj. náhkv, U., Oksz. nakkfü 'álterer Brúder, jüngerer Brúder des Vaters' | szelk. (CASTR.) N., K., FO. agá, Csl. aká; (PÁP. K.) aga 'idősebb fivér' ~ chtiNi. ák3, O. ági' 'Vater des Grossvaters' | msi aki 'flefl; CTapmuft 6paT ónja; My>K CTapmeíí cecTpbi' | lpN. mkke 'father's brother, paternal uncle'. 1 A úekkv, MÉr é, Mssd, úlhoku, Mmúé szók kezdőmássalhangzójának másodlagos voltára LEHTISALO (MSFOLT. LVIII, 125; LXVII, 235 — 6), &úan szókezdő j^-jének másodlagosságára SETALÁ (FUF. XII, Anz, 91) is rámutat, a nélkül, hogy bármelyikük is magyarázná.
