Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60

78 HAJDÚ PÉTER etimológia esetében és talán a 48. sz. példa esetében is (nyeny. rjuda ~ ? msi jo§ 'Fuss' stb. és nyeny. rjin ~ fi. jousi, m. íj).1

Fgr. */?- jelentkezik a 12. sz. (nyeny. rjöé- *» m. vol-, udm. vilini) és 14. sz. (nyeny. rjablaei ~ ? m. öl-, udm. vij- 'töten') etimológiákban. De ezek közül is a 14. sz. bizonytalan és kérdéses etimológia. Más szóval: a finnugor nyelvek 4 példa — köztük két bizonytalan példa — kivételével arról tanúskodnak, hogy az idézett etimológiák előzménye a finnugor alapnyelvben magánhangzóval kezdődött, a szamojéd nyelvek viszont egy szókezdő mássalhangzó nyomait őrzik. Ez a szókezdő mássalhangzó — leginkább r\- alakban — elsősorban az északi szamojéd nyelvekben (főleg az idegen hatástól távolabb eső nyenyec nyelvjárásokban és a nganaszanban) van meg, de szórványos nyomai a szelkupban (w-) és a szajáni szamojédban (m-, n-, h-) is kimutathatók. * Mielőtt azonban következtetéseinkben tovább mennénk, még meg kell vizsgálnunk az etimológiák két további csoportját, amelyekben a szamojéd nyelvekben szókezdő mássalhangzó jelentkezik, a finnugor nyelvekben azonban nem. Az első csoportba (57 — 61) azok az etimológiák tartoznak, melyekben a nyenyec r\- kezdetű szavaknak n- kezdetű alakváltozatuk is van: 57. Szám. nyény. (CASTR.) r\aewa; (BTJD.) Kan. aeva; (REG.) newua; (PÁLL.).) rjawau, rjaiwa; (WITSEN) najewa; (LEHT.) O., Szj., I., MB., U. rjaé^v, rjaepfiv, T. rjaeipfiv, yaidá, rjáeipfív, r]ái^v, K. nyeppv, U-C, Oksz., M., N. aéjfir), aefípv 'Kopf, Szjo. áéfiftaödv 'sein Kopf, Lj., N. yhéippvS, Ni. náéfifón, P. r)aei(3fty, Kisz. rjáeftiiaokku^ (demin.) 'Kopf ; : > (CASTR.) fjaewaei; (LEHT.) 0. nae^ai, OP. nyelééi, Szj. waéfifíay, Nj. rjvúpfti, P. rjHjfii 'Gehirn' ; irod. HrsBSÉí 'M03r (roJiOBofó)' ~ (CASTR.) nemaei, niemaei 'Gehirn' ; (BUD.) Kan. nemaj 'agyvelő' ; irod. HeM3Íí 'M03r (FŐHŐSÖM)' I ngan. (CASTR.) rjaiwúa, fjaewúa enyCh. ae, B. ebe 'Gehirn', Ch. abuéi, B. éba; (DONN.) K. é/3/?» 'Kopf' | taig. (?) (MESSERSCHM.) aiba \ kar. (PÁLL.) aibada 'Kopf | mot. (SCHLÖZ.) N hámba; (KLAPR.) nambam 'Kopf ~msiSzo. dfíd (^s^axa^d 'Bárenkopf) j chti (PÁP.) áuá 'a medve ajka' (ÉOM. 129) | mriKB. fiúi 'Kopf; oberes Ende, Wipfel', f fi. oiva 'egregius', oivaltaa 'intelligere' | lpN. oaivve 'caput ; ingenium'. [KANNISTO : MSFOu. LII, 103-4 ; LEHTISALO, Abl. Suff. 12 ; FUF. XXI, 19 ; Vok. Jur. 42, 109 ; Renntierzucht 25 stb.; COLLINDER, Jukag. u. Ural. 9. — Máskép : PATKANOV : NyK. XXXI, 444, és részben máskép SETALA, Stuf. 36, 119 ; PAASONEN , Beitráge 282—283. — A 'Gehirn' jelentésű nyenyec szókra 1. helytelenül : PAASOÍÍEIST, Beitráge 31, 282 ; Stuf. 21, 23 ; Verw. 58.] 58. Szám. nyeny. (CASTR.) nameadm 'saugen', rjametdu 'saugen', rjamieibieu 'ein wenig saugen'; (BUD.) Kan. dmea 'szopni', dmetdla 'szoptatni'; (REG.) 7]ameptaf]u 'saugen' ; (LEHT.) O. rjamme 'saugen', rjammé^nié^ 'um zu saugen' (Abl.Suff. 106), rjámme ?T,QP. nammeJ^jV'^^j.namm^r t'flef 'Zitzenmilch'^ (Renntierz. 63) ~ O. nimne, nmmne, T. nimne, Szj. nimne, Kisz. nimn^ds 'saugen', Szjo. nimhefi 'ich sog', Lj. nimnvqi® 'sauge' | ngan. (CASTR.) nimirim 'saugen'| szelkN. nemnap, KO., K. nemnau, FO., Cs., NP., Jel., B.nemnam, 1 PAAsotfEN ebben az esetben az uráli alapnyelvre

*rj- hangot rekonstruál (Beitráge 274).