Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60
7g HAJÜÜ PÉTKR A fenti példákban a nyenyecben rj- ~ 0 képviseletet találunk. Az fj- ~ 0 váltakozás meglehetős szabályosan interdialektális. A szókezdő r\jelentkezik az obdorszki (O.), szjoidai (Szj.), kolvai (K.), izsmai (I.), izsmamezenyi (MB, MI.) tundrái nyelvjárásokban, valamint a kiszelj ovszkajai (Kisz.), nitseej-i (Ni.),ljamini (Lj.), szahalinszkajai (Sz,), njalinai (Nj.), Purrementi (OP.) és maikovszkajai (Maik.) erdei nyelvjárásokban minden esetben.1 A szókezdő rj- ugyancsak minden esetben megvan a tazi (T.) tundrái nyenyec nyelvjárásban, de egy esetben (r)aj!se ~g,i)'z'éi 37. sz.) 0-val váltakozik. Hasonlóképp a puri (P.) nyelvjárásban 29 adat közül egyben találunk csak 0 képviseletet (31. sz.). Mással hangzóhiány jelentkezik a szjomzsai (Szjo.), nesi (N.), okszinói (Oksz.) tundrái nyelvjárásokban minden esetben. Az usztj-cilmai (U-C.) tundrái nyelvjárásban szintén minden esetben 0 képviseletet látunk, egy esetben azonban (U-C. r\ÖBv r) 'Handschuh' ~ ÖBT cid\ 'hat Fausthandschuhe an', 45. sz.) rj-r^ 0 váltakozást, egyszer pedig rj- képviseletet (11. sz. rjaő'imts) látunk. Az usztjei (U.) nyelvjárás adatai közül 16 esetben 0, 5 esetben r\képviselettel állunk szemben. A mezenyi (M.) nyelvjárás szintén kétféleséget tükröz: 3 esetben 0, 1 esetben (48. sz.) rj- képviseletet. A nyenyec nyelvjárásokban mutatkozó képet LEHTISALO idézett adatai alapján a következő táblázatba2 foglalhatjuk. tundrái nyenyec erdei nyenyec ° o H i M M # p O 6 sí í £ M £ s sí m í Y< FM* n 0 43 15 23 32 15 2 4 5 7 l 1 3 -— 18 2 22 1 12 3 28 20 n 0 1 -15 --16 7 is 1 1 3 14 17 -2 22 1 12 --1 n 0 1 1 _i -15 --7 is 1 --. -12 -Mit mond ez a kimutatás? Azt, hogy az rj- a nyenyec nyelvterület legnagyobb részén általános, s magánhangzós szókezdet csak a tundrái nyenyec -területnek a peremén fordul elő tömegesen, főleg a komi és az orosz nyelvterület határán (Mezeny, Pusztozerszk, Usztj-Cilma, Nes környékén). Ha más kutatók adatait is figyelembe vesszük, azt látjuk, hogy CASTRÉN és BTJDENZ kanini adatai ugyancsak magánhangzós kezdetűek, tehát megerősítik fenti észrevételünket. Ezzel szemben SPROGIS kanini adataiban rj- ~ 0 váltakozást látunk, ami azzal magyarázható, hogy SPROGIS valószínűleg olyan kanirí-1 A 21. sz. példában az O. és OP. nyelvjárásban rjr^g váltakozást látunk az O. amGr l ~ rjqfifie alakpárban. 2 Táblázatunk e dolgozat etimológiai anyaga alapján készült, s így természetesen nem adhat teljesen hű képet az rj- képviseletéről a nyenyec nyelvjárásokban. Példaképpen megemlíthetjük, hogy a táblázat szerint az Oksz. nyelvjárásban nem ismeretes a szókezdő r\- hang LEHTISALO okszinói nyenyec szövegeiből viszont kiderül, hogy a mondatban olykor í?-nes alakok is előfordulnak: árkkgtfjumi" 'der áltere' (MSFOu. XC, 75), de: faár" úénnejsá^rfarklcqdó" Von drei Mánnern der álteste' (i. m. 77); úenerjG^ aefífti 'es gab Mücken' (i. m. 75), de: sid'e páőqrj^káfqfípo tör\^Gae,$%qnnr> ,r)ü"lí 'zwei Waldjuraken sind am Ufer des Sees' (i. m. 74); innqmtb áefipontv il" mgeőü 'er legte seinen Bogén unter seinen Kopf' (i. m. 75), de: ton saőq^fjil" 'an den Fuss des TJferberges vom See' (i. m. 75).
