Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60

A MÁSODLAGOS SZÓKEZDŐ NAZÁLISOK A SZAMOJÉDBAN 75 nyelvekben mégis a fgr., ül. uráli *-t- megfelelési sorát találjuk (1. PAASONEN, Beitráge 75). Ezek közé sorolja — kérdőjellel — PAASONEN a m. út szó szamojéd megfelelőit is (i. h. lapalji jegyzet). A magyar szó idetartozása esetén sokkal valószínűbb a szóbelseji *-££- feltevése, mint az, hogy GYÖRKÉ véleményének adjunk helyet. — Legújabban azonban N. SEBESTYÉN IRÉN azt a véleményét fejtette ki, hogy a szamojéd szók — a nganaszan rjoajá alak kivételével — a magyar út szón kívül a chanti DN. öy§t 'Landenge' jelentésű szóval is összefüggenek1

,

s hogy a szó belsejében eredetileg'*-tk- mássalhangzókapcsolattal kell számolnunk. A *-tk- hangkapcsolat szamojéd megfeleléseire azonban alig van példánk, s ezekből is csak a szelkup adatok képviseletére kapunk egyértelmű felvilágosítást (1. PAASONEN, Beitráge 66—67). A chanti öyet nyenyec megfelelőjében pedig inkább olyan képviseletet várnánk, mint a cnanti DN. niydt 'Pfad' ~ nyenyec (CASTR.) neda, (LEHT.) O. nedv 'Karawanenweg, zufálliger Winterweg' esetében (1. LEHTISALO: MSFOU. LVIII, 120). De SEBESTYÉN IRÉN egyeztetésének a jelentésbeli oldalát sem látom tisztázottnak, s ilyen körülmények között a chanti öydt, a manysi ágt és a magyar út idetartozását kétesnek vélem. 54. Szám. ngan. (CASTR.) jintu 'Njelma' | enyCh. jiddu, B. adde \ szelkNP., Cs. wange, Taz, Kar. wueng, B. mueng; (DONN.)- Ty., KTy. uandz, ATa. Udnfc, Csa. uadzz, FO. Paddzd; (KLAPR.) „Laak" gon§ id.; (PÁLL.) ,,ad Narym" uentsche 'salmo leucichthys' ~ msiTJ. gS(kgA), AK. úS, Szo. üz '-HejibMa' | chtiDN. ^nfs, O. u$s, y,s; (PÁLL.) ,,Ber." unsch, utschku | kmil. üdz id. | lpKld. vditselt 'kleiner Lachs'. [N. SEBESTYÉN I.: NyK. XLIX, 19; Acta Lingu.Hung. I, 310; DONNER, Anl. Lab. 78; TOIVONEN, FUF XIX, 119; PAASONEN, Beitráge 127; SETÁLÁ, Stuf. 90—1; Verw. 49.] 55. Szám. nyeny. (CASTR.) TJSSÍ, rjesy, r\ysi, r\ys% 'Zeltdorf, qesydm 'stehen bleiben und sein Zeit aufschlagen'; (LEHT.) O., OP., T. riissl, U-C. e0

ssi,~Lj. r}lfz

T

l,^]

., P. rjissl 'Zeltdorf'; O. rjaessö (inf.), T. rjlzl, rjáessi (3. sz. sg. aor.), rjizö, Szj. yessö, U. §Q

ssö

(inf.), N. essim' (1. sz. sg. aor.), Kisz. rfizr

uS (inf.), Sz. rjéssüni (1. sz. sg. aor.) 'halt machen und Zelte aufschlagen': >> O. Tjaéssöpt'f, Szj. riessö'pt's, U-C. §0

ssöpt'f

'Zeltdorf ~ mdE. ezem, izim, M. eédm, jszdm 'Platz, Stelle; wandfeste Bank' | fi. asu- 'wohnen' | lp. ássd- « fi.) 'id., sich ansiedeln' | ? msi (AHLQV.) assim 'Kissen' | ? chtiDN. qs§irí 'Kopfkissen; Ort, worauf der Kopf beim Liegen ruht'. s [TOIVONEN: FUF. XVIII, 191 k.; COLLINDER, Indo-uralisches Sprachgut 59; LEHTISALO, Abl. Suff. 64, 259; Vok. Jur. 49, 60.] 56. Szám. nyeny. (CASTR.) r\a 'der Gott der Unterwelt, der Tod und Krankheiten sendet'; (LEHT.) 0. r\á 'Todesgeist' (Vd. 15) j ngan. (CASTR.) rfua 'Gott' | eny. r\a 'Gott', B. r\a-\addi, a-padde 'klarer Rand am Horizont (Gottes Saum)' [Helytelenül 1. SAITVAGEOT: MNy. XXIII, 468.] > * XA chanti

szó megfelelője a manysiban-. (KANN.) AK. ágt, KK. ekt, FK. ekt, P. ekt 'Wasserstrasse zwischen zwei Seen, von einem See zu einem Fluss führender Abfluss (Bach oder Fluss)'. L. KANNISTO: FUF, XVIII, 83; MUNKÁCSI: NyK. XXVI, 16; KÁLMÁN: NyK. LIII, 155.