Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

. 54 FOKOS DÁVID VogNyelvj. 75, 86; STEINITZ : XaHTbíMcKHÍí (OCTHU,KHH) H3biK 225 ; N. SEBESTYÉN I. : Acta Linguistica I; 283 ; NIBVI : Die Erscheinung des Tabu als wortgeschichtlicher Faktor. Studia Fennica V/3 ; FoKps : Nyr. LXVII, 55; MUNKÁCSI—KÁLMÁN 142 skk., stb.). Áz ilyen tabuvá lett régi eredeti szó helyettesítésére kerülhetett használatba az itt tárgyalt komi eredetű szó. Hasonló komi eredetű műszavakat már fent is láttunk (69, 70, 79. sz. a.)50 (Sajnálatosnak kell mondanunk, hogy régebben általában kevesebb gondot fordítottak a szaknyelveknek, így a vadásznyelv szókincsének az összegyűjtésére. Az újabban folyó népnyelvi gyűjtések persze iparkodnak ezt a hiányt is pótolni — a finnugor nyelvek körében is —, de bizonyos, hogy sok kedvező alkalmat mulasztottunk el a múltban.) 6. Igen tanulságos az obi-ugor néphit óriásmadarának, griff madarának, a manysi táulirj kárds, chanti togtdri kárds 'Szárnyas Kárds'-nek a neve. Ezt a madárszörnyeteget (talán ugyanolyan okból, mint amelyről a medveműnyelvről szóltunkban beszéltünk) idegen eredetű néven emlegették. A név jelentése — mint már fent 107. sz. a. láttuk (részletesebben 1. FUF. XXX, 336) egyszerűen 'szárnyas óriás', vagyis 'óriásmadár'. Ugyanezzel a kárds szóval jelölik egyébként a chantiban a hatalmas és a rege szerint valamikor még hatalmasabb alakúnak ismert jávorszarvast is: kards wöid (PAAS.—ÍDONN. 73; 1. még KT. 429 és MŰNK.— KÁLM. 197) ; ennek a neve tehát azt jelenti, hogy 'óriási állat'. A jávorszarvas valóban hatalmas, „óriási" állat. BREHM szerint ,,a vén állatok 500 kg-ot nyomhatnak", a jávorszarvas középsúlyának pedig „körülbelül 300—400 kg-ot vehetünk". 7. Éppilyen egyszerű a magyarázata a chanti „alvilági so&or-halnak", amelyet a vichlik paripa gyanánt használnak (PÁPAY: ONGy. 38—9; MUNKÁCSI : VogNGy. II, 0145, 0335). Könnyű volt kimutatni (erről 1. itt 247. 1.), hogy itt nem hallal, nem a éőy§r' nevű hallal (KT. 902), hanem valóságos lóval van dolgunk ; az itt szereplő „hal" neve tkp. éukdf 'Wallach' (KT. 902), ez a név pedig a komi I sókur, AV sokir 'Wallach' szó átvétele (1. fent 141. sz. a.). 8. Maradjunk még egy pillanatig a néphit világában. A komik közt még az! újabb időkbén is sok volt a javas, varázsló. Igaz ugyan, hogy mikor 40 évvel ezelőtt a komiknál jártam, sohasem sikerült szemtől szembe olyan emberrel beszélnem, aki saját magát vagy valamelyik falujabeli embert varázslónak vallotta volna, de'viszont az is igaz, hogy sohasem tagadták, hogy vannak köztük ilyenek, csakhogy ezek — csodálatos módon — mindig egy „másik"faluban éltek. E messze földön híres varázslók — úgy beszélik — nem egyszer egymást rontják meg, vagy versenyre hívják ki egymást, összemérik egymással tudásukat, erejüket.51

Az ilyen vetélkedésnek, versenyzésnek műszava a komiban V ejbsásni, Pr e^sásni (KSz. XII, 253, FUF. XVI, 271; 1. még WICHM.— UOT. I etéasni 'sich entzweien', I etsönj 'hassen, verabscheuen' ; vö. még WIED., ROGOV, LYTKIN). Nem csodálhatjuk, hogy ez a szó 'streiten, um die Wette tun; sich anstrengen' jelentésben a chantiba is átkerült, ahol KAKJALAINEN Ni iezásta, Kaz iezaist\,0 iezáiétá'- (KT. 193), STEINITZ jeMas- 'B03MTbC#; sich streiten' (ÓVd. II, 115) alakban jegyezte fel 50 A

látszólag szintén idetartozó manysi kam 'medvetalp' szóról (1. MŰNK.—KÁLM. 377) másutt írunk. [A szó növénynév és a chanti DN kömé szócsoportjához tartozik, amelyről TOIVOKEK írt. (FUF. XVIII, 189). ' ''•' . " L. pl. KSz. XVI, 89 ; FUF. XVI, 267, 271; Volksdichtung der Komi (Syrjánen) 276. ...