Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉNYSZÓKUTATÁSOK 53 nyúlt, hogy nemcsak több -an képzős eszköznevet vettek át az obi-ugor nyelvek (sőt az oroszba is behatolt egy ilyen eszköznév, nevezetesen a komi kustan 'Erdhacke' ; . 1. KALIMA : FUF. XVIII, 29), hanem eredeti chanti igékből is képeztek ezzel a képzővel eszközneveket (1. NyK. LII, 353), de még egy orosz eredetű, már magában eszköznév jelentésű főnévhez is hozzáfüggesztették ezt a képzőt. A chanti Vj sestan' szóban (melynek jelentése 'Stange, mit der ein Floss (Boot) vorwártsgeschoben wird, Staken' ; KT. 922) bizonyára az orosz uieCT szót kell látnunk (jelentése : 'rúd, pózna'), amelyhez az itt említett komi eredetű végződés járult (1. NyK. i. h.). 5. Ugyancsak -an végű, komi eredetű eszköznevet látunk a chanti DN pqska'n, V pétskan stb. 'Flinte' szóban (KT. 759), amelynek eredetije — bár az orosz nyiiiKa szó valószínűleg hatott egyes nyelvjárásokban a chanti szó hangalakj ara —• a komi biUkan tkp. 'döfő szerszám' (Ud 'Eishacke mit íangem hölzernem StieF) eszköznév. (L. FUF. XXX, 328.) A medve vadászat legfontosabb régi fegyverét, a kopját, mely mellett a jégtörővas is gyakran szerepelt (1. pl. MUNKÁCSI—KÁLMÁN 63—4), idővel a puska váltotta fel, de a tárgy neve megmaradt ugyanúgy, mint ahogyan az obi-ugor nyelvekben és a szamojédban is ,,nyíl"-nak mondják a puskagolyót, vagy ahogyan tut ^«í-nak (szószerint : 'Feuerbehálter, Feuerhaus' ; 1. STEINITZ : OVd. II, 98) mondják ma a chantiban az erszényt, a pénztárcát, mert a tárgy maga nem változott ; ,,so nannte man früher — jegyzi meg STBINITZ az i. h. — den Behálter für das Feuerzeug, jetzt den Geldbehálter, das Portemonnaie". (Vö. Kaz uő%twtg"£ 'rahakukkaro', azaz 'erszény, pénzes-zacskó' ; KT. 1030.) Ugyancsak a chantiból idézhetjük a következő példát is : ámBÖydt (KT. 49) (szószerint : 'kutyaszán') jelentése 'kleiner Schlitten mit Seitenbrettern, den man selbst zieht oder von Hunden ziehen lásst ; Narte', de az egyik nyelvjárás adatával kapcsolatban KARJALAINEN megjegyzi : „wird nicht von Hunden, sondern vom Menschen selbst gezogen; Name jedoch beibehalten". A legérdekesebb jelentéstani analógia a 'kopja' -> 'puska' és 'nyíl'—>-'puskagolyó' névátvitelre persze a német Muskete 'muskéta' szó ; ez a spanyol eredetű szó eredetileg legyecskét (lat. musca), majd mintegy legyecskékkel telehintett, pettyes tollazatú vadászmadarat jelentett, és így vitték át nevét fegyverre, a muskétára, puskára. (L. pl. KLÜGE: „Auf lat. musca 'Fiiege' geht der Name eines wie mit Fliegen gesprenkelten raschen Sperbers zurück. Mit hübschem Bild wird mlat. muschet(t)a Bezeichnung eines Wurfgeschosses. Sie wird wieder übertragen auf die Luntenflinte, die Herzog Álba 1567 als span. mosqueta an Stelle der Arkebuse einführt.") Hogy az obi-ugor népek, ezek a kitűnő vadászok, miért érezhették szükségét annak, hogy a kopját, melyet bizonyára már régen ismertek és használtak,-mégis egy későbben átvett komi jövevényszóval jelöljékj arra vonatkozólag emlékeztetünk az obi-ugor vadásznyelvnek, a „medve-műnyelvnek" arra az ismeretes sajátságára, hogy szeret régi — éppen e körben való alkalmazásuk miatt titkosnak érzett és ezért a közhasználatból kiveszett — eredeti szavakat, továbbá körülírásokat, és különösen idegen, tehát kevésbbé ismert elnevezéseket használni. A különösen rettegett és tisztelt medvének vadászásával, leterítésével kapcsolatban az eredeti elnevezések tabu-jellegűek lettek, helyettük hát új kifejezéseket kellett használni, főleg olyanokat, amelyeket kevésbbé ismertek. (A kérdésre vonatkozólag, finnugor vonatkozásban, 1. pl. KAKJALAESTEN : Die Religion der Jugra-Völker. III, 34 ; MUNKÁCSI,*: