Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
52 FOKOS DÁVID A komi red-vuz kifejezést (melynek első eleme az orosz poA 'nem, nemzedék, nemzetség, származás') teljes egészében átvette a manysi (rüta-vosa 'rokonsága, ivadéka' ; 1. MŰNK. : VogNGy. IV, 144). De a komi eredetű chanti ppts is átjutott a manysiba ; véleményem szerint, melyet másutt fejtek ki, a KL pös mdr 'teljes apai név' (MŰNK.— KÁLM. 346, 398) első része ez a chanti közvetítéssel átkerült komi vuz, második eleme pedig talán a komi mir 'Baumstumpf szóval azonos, úgyhogy ez a kifejezés is szorosan hozzákapcsolódik a tősjyökeres-íéle szólásokhoz (ezekről 1. Nyr. LXII, 39 és LXIII, 60). Itt tehát • nemcsak az az érdekes és tanulságos, hogy a komi vuz-nsbk megfelelő szó a manysiban is, a chantiban is két-két alakban van meg, hanem meglepő az észjárásnak az a találkozása is, mely azonos kapcsolattal ('tő' és 'gyökér') juttatja kifejezésre a rokonság, az ősi és közös származás fogalmát. 3. A komi v helyébe lépő manysi vagy chanti p nem mindig hanghelyettesítós; lehet ez részben szervesen fejlődött hang is. A chanti DN uo'kse 'ganz, vollstándig' (KT. 215) — miként a szótár is jelzi — az orosz BoBce szóra megy vissza, nyilván a következő fejlődéssel : *uocpse v. *uo*fse > (szabályos f^>p hanghelyettesítéssel) *uo'pse >wo, &se. 49 így lett az orosz nHflBi<a-ból a chantiban DN piwka mellett pi'fka 'BlutegeF (KT. 661), az orosz JiaBKa-ból a manysiban (KU AoCcpkd, VN la<pká mellett) TJ lapka, LO lapka stb. 'Kaufladen' (KANN. 87, 95), és így lett az orosz JiaBHija szóból az udmurtban *lavijsa > Havfsa > Haytsa alakokon keresztül laptÉa 'Bank' (1. MSFOu. CII, 639). így magyarázandó a manysi sipk§ lg 'szürke ló' kifejezés éipk§ szava is ; ez t. i. az orosz CHBKa, CHBKO 'sötétszürke (ló)' szónak az átvétele. Abban a manysi medveénekben, melyben &éipke lg szerepel (VogNGy. III, 126—132), még két másik lóról van szó : egy vardnke 'fekete' és egy resk§ 'sárga' lóról. A várdnk§ orosz eredetű jövevényszó (<Cor. BopoHKO 'fekete, hollófekete ló'); a reske szót, mely másutt rdékd-pun 'rókaszőrű', riékaf láwildm 'vörös lónak nevezem' kifejezésekben szerepel (1. TKÓCSÁNYI), TOIVONEN fgr. eredetűnek magyarázta (~finn ruskea, ruskia 'rötlich gelb, braun, dunkelrot' ; Affr. 196), azonban a manysi szó talán inkább orosz jövevényszónak tekinthető, éppúgy, mint a vele együtt szereplő két másik lószínnév (< or. pbi>KKO 'sárga ló', tkp. 'Rotfuchs, vöröses-sárga ló'). (L. FOKOS : Ethnogr. LXII, 291 és most MUNKÁCSI—KÁLM. 204.) Ezek a most idézett manysi nyelvi jövevényszavak jellemzően mutatják, hogy a régen minden bizonnyal megvolt eredeti manysi lószínnevek nagy részét idővel orosz elnevezések szorították ki. [Orosz eredetű még manysi pákdnkd 'tarka' (VogNGy. IV, 397) < or. neraHKa, valamint purká 'rókaszőrű' (uo. 269)< or. öypKa 'sötétpej' is]. A három ló motívuma és velük kapcsolatban a CHBKO és BopoHKO színnevek együttes előfordulása ebben a medveénekben arra vall, hogy ez a motívum az egyik legelterjedtebb orosz népmeséből (a CHBKa-öypKa BeiUHÍí Kaypna vagy CHBKO-öypKO BemHH BopoHKO meséjéből) való. 4. Arra a nagy hatásra, melyet a komi nyelv az obi-ugor nyelvekre gyakorolt, igen jellemző többek között egy komi képzőnek az átvétele és további alkalmazása a chantiban. Az az -an képző, melyet fent a vgstan, toman, jigan szavak végén láttunk, számos komi eszköznévben szerepel. Ez oly pregnáns kifejezésmódnak bizoi9 A p helyére került vfc-ra vonatkozólag 1. pl. UOT : Kons. 291 és fent 106. sz.
