Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉNYSZÓKUTATÁSOK 51 'Verschlussstange der Tür (im Speicher, mit einer Schnur zu heben)' (KT. 951). Idővel persze gyökeresen megváltozott a helyzet. Mikor már emberektől kellett az ingóságokat félteni, nem volt elegendő az az ajtónak belülről nekitámasztott és kívülről irányítható, félretolható rúd. A Trj tsgn'-iilYat pl

qnt

l

aV3 kifejezést így értelmezi KARJ ALÁESTEK : '(dieSpeichertür) von innen mit einer Stange verschliessen', de hozzáteszi : „diese Art des Verschlusses nicht üblich" (KT. uo.). Rákényszerültek az obi-ugorok is a szomszédaiknál már használatos igazi záró berendezésnek az átvételére és alkalmazására.46

Hogy ekkor is elsősorban az éléskamrájukat kellett véderdők, arra vallhat a lakatnak nyenyec (jurák-szamojéd) ien-jesea elnevezése, mely szószerint a. m. ' éléskamra-vas'. A szamojédoknál — ezt érthetővé tették nehezebben megközelíthető lakóhelyeik és nagyobbára nomád életmódjuk — még későbben állott be az elzárásnak, a lakat használatának a szükségessége ; ők már a chantiktól tanulták meg, tőlük vették át a jifckan 'Riegel, Vorlegebalken' és a tamqn . 'lakat' használatát és nevét (vö. fent chanti iéJcan1

és

tü'mán; 1. LEHTISALO : Vok. 15, 40). SCHRENK szójegyzéke szerint a komi vgstan (nála vosjtan) 'kulcs' változatlan wósjtan 'kulos' alakban jutott át a szamojédba (.1. MSFOu. LXIV, 86).' 2. Fent az obi-ugor poétán 'retesz' szóval kapcsolatban egy példáját láttuk a komi v-nek 6-vel, ill. 35-vel való helyettesítésének (erre vonatkozólag 1. pl. FUF. XXX, 326 ; KALIMA : RLS. 22, 40, 42 ; KANN. : TLW. 151, 165 ; UOT.: Kons. 259 ; MTJNK. : ÁKE. 642, KAI DONNER : Anl. 20, 28, 39, stb.)47 Ugyanilyen esettel van dolgunk a következő szóban, amely egy igen fontos fogalmi körbe, nevezetesen a családi, nemzetségi élet körébe tartozik és így a komi-obiugor kapcsolatok bensőségére, mélységére jellemző. A Vj pőts jelentése 'Familie', a VK pőts szóé 'Famihenname', Likr pőté 'Familie (die denselben Zunamen hat)', Trj p'őté 'Familie(nname)', p'őtsföo* 'Mann, der denselben Familiennamen wie ich hat' ; Mj pőtsngm 'FamiJienname' stb. (KT. 751). (A 'Familie' és 'Famihenname' kapcsolatához vö., hogy az orosz cJDaMHiiHfl is mindkettőt jelenti.) Itt valószínűleg a komi vuz, PK vu4z 'Wurzel' szó átvételével van dolgunk. A komi szónak a r§d-vuz (VSUd) összetételben 'Geschlecht, die Verwahdtén', az izsmai tsuzan-vhz összetételben pedig 'Geschlecht, Stamm' a jelentése. A komi vuz szó udm. vizi, vi^zi megfelelőjének jelentése 'gyökér ; nemzetség, törzs, népfaj, származék, ivadék', odik vez§, og-vic

(j,zi

pedig a. m. 'rokon, egy-családbeli; Verwandter' (1. MŰNK. : VotjSz.).48

A permi szavaknak etimológiailag megfelelő fgr. eredetű szó megvan a chantiban Kaz ugs 'Stammende des Baumes' stb. alakban (KT. 260 ; Toiv.: Affr. 99), de emellett 'család, (?) nemzetség' jelentésben átjutott a komi szó is pőts alakban. 46 Egyes komi falvakban azonban még a legújabb időkben is az a szokás dívott, hogy akkor sem zárták be az ajtót, mikor a házbeliek mind munkára mentek, hanem csak az ajtó elé tett karóval (vagy söprűvel) jelezték, hogy ,,üres a ház". 47 p

> w változás különösen a V Vj chanti nyelvjárásokban gyakori; pl. I)N pánt stb. ~V uu'n'f '<{>yHT' (KT. 712; KARJ. 63); Kr puKp~V po'p, pow

'non' (KT. 718.; KATIJ. 149),'stb. . 48 A chanti fo-ra szónak is 'Wurzel; Geschlecht, Generation' a jelentése (KT. 1088). L. még PAAS.-DOOTEK 182 : plydt' a., de erről, valamint a chanti Ni ropi) Itawitf kifejezésről ('derjenige, von dem noch Verwandte lében' KT. 395) másutt . fogunk bővebben szólni. . ' 4*