Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
50 FOKOS DÁVID (1. különösen LOSONCZI : NyK. L, 240), egyes finnségi nyelvekben is (1. SETALÁ: i. m. 425 skk. ; KALIMA : FUF. XVI, 171-2 ; TURUNEN : MSFOu. LXXXIX, 308—9, 312) és persze — mint ismeretes— más nyelvekben is. III. Néhány obi-ugor műveltségi jövevényszó és tanulságaik Fejtegetéseink igazolták, hogy az egyes finnugor nyelvekről szóló hangtörténeti munkákban helyet kell kapniok azoknak a vizsgálódásoknak is, amelyek az illető nyelvből más nyelvekbe átkerült jövevényszavaknak a hangtörténeti tanulságait is értékesítik. így pl. bajos lenne a komi nyelv hangtörténetét, főleg vokalizmusának a történetét megírni úgy, hogy ne vennők tekintetbe az obi-ugor nyelvekbe átjutott komi eredetű jövevényszavakat. Vonatkozik ez a megállapítás természetesen alaktani kutatásokra is, ahogyan alább ebből a körből is mutatunk be egy-két példát. Előbb azonban a jövevényszavak köréből néhány jellemző műveltségi szóra és ezek tanulságaira akarunk rámutatni. 1. Kezdjük egy érdekes szócsoporttal. Az obi-ugor nyelvekben a zár, 1 a k a t, elzárásra szolgáló szerkezet vagy berendezés nevei általában idegen eredetűek, mégpedig az oroszból, törökből és különösen a komiból kölcsönzött elnevezések. [Ilyenek : orosz aaMOK 'lakat' > chanti samo'k, KT. 859, manysi TJ samg'x stb. 'Schloss' (KANN. 138), IM s»ámákt '(Flinten)schlös«er' (KANN.: FUF. XIV, 64); or. KJIIOM 'kulcs' > manysi AHLQV. kiXlé, REG. kulc; tör. ackyc 'kulcs' > manysi askós, chanti átps (KANN. : TLW. 78; KT. 95; PAAS. : TO. 137); komi toman 'lakat' > manysi tuman, chanti tu'mán, 1. fent 154. sz.] Komi eredetű a chanti iéJca'n' 'Sperrstange der Tür (im Innern)' (KT. 149) is; eredetije a komi jigan 'Riegel, Vorschieber (zum Verschliessen der Tür)' (1. FITCHS : FUF. XXX, 322—3). Ugyanígy komi eredetre megy vissza a manysi portan (ebből >• chanti po$tan (PÁPAY) 'retesz' szó is (1. fent 137. sz. a.). Érdekes és jellemző ez a most bemutatott szócsoport, mert nemcsak fontos hangtörténeti,44a hanem fontos művelődéstörténeti tanulsággal is szolgál. Bepillantást enged abba a korba, amikor nem volt szükség lakatra, zárra ; nem kellett lopástól, betöréstől félni, így sem a tárgyra : az elzáró szerkezetre, sem pedig elnevezésére nem volt szükség. Csupán olyan berendezésnek, szerkezetnek érezték szükségét, ameíy az éléskamrát vagy a prémeket őrző kamrát a vadállatok kártevése ellen védte, biztosította. Erre a célra szolgált a manysi nárdp, amely ,,az erdei éléskamrákban zár gyanánt alkalmazott rudat" jelenti (1. MUNKÁCSI : VogNGy. II, 537). ,,Ez a zár arra való, hogy a vadak a hambárba be ne juthassanak : a rúd egyik vége az ajtóval szemben lévő falhoz, a másik az ajtóhoz feszül, de egy zsineggel, mely valahol az ajtó vagy fal hézagán át van húzva, fölemelhető, vagy félretolható s így az ajtó kinyitható" (uo.)4-5 Ilyen szerkezet a chanti sasiűiX is, melynek jelentése 44a Erről 1. az idézett irodalmat. 45 Vö. chanti T>N dktan, Kr d-ktán alatt: '3aflBH>KKa, HaKHAKa ; lange, von der Tür bis zur Hinterwand reichende Stange, mit der die Tür „zugescblossen" wird (von dem Stangenende bei der Tür geht ein Seil zur Decke und von da zu einem Spalt in der Diele ; mit Hilfe dieses Seiles kann man die Stange von der Tür wegheben); Riegel, Vorschieber' (KT. 32).
