Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉXYSZÓKUTATASÓK 43 vékonyabb réteg.40a

(A török hatás tehát gyöngülő tendenciái mutat.) Amíg azonban a komi eredetű igei jövevényszavak, valamint a török eredetűeknek nagyobb, régibb rétege abból a szempontból, hogy képző-nélküli alakban jelentkeznek a chantiban, meglehetősen egységes képet mutatnak, addig az orosz eredetű igei jövevényszavak ebben a tekintetben nem egységesek : ugyanaz az ige az egyik nyelvjárásban képző nélkül, a másikban megint képzős (rendszerint -t képzős) alakban jelentkezik ; nevezetesen a déli nyelvjárásokban képzős, az északi nyelvjárásokban pedig általában képző-nélküli alakban honosodtak meg az orosz eredetű igék. Az északi nyelvjárásokban bizonyára nem azért nem vettek fel ezek az igék képzőt, mert már oly régi korba nyúlik vissza az átvételük, mint a török igéi jövevényszavak régi rétegéé, hanem talán inkább éppen azért maradtak meg képző-nélkülieknek, mert egészen fiatal átvételek.41

Ezek az elemek t.i. nemcsak a most említett tekintetben különböznek a komi és a régi török eredetű elemektől, hogy a déli nyelvjárásokban képzős alakban honosodtak meg, hanem abban is, hogy míg az előbb említettek az átadó nyelv infinitivusi alakjaiból indultak ki (az inf. végződésének elhagyásával), addig az orosz eredetű chanti igék alapjául általában az egyesszám 3. személyének az alakja szolgált. (L. fent a 159—194. sz., és velük szemben különösen a 203, 204, 208—210. számúakat.)42

— Bizonyára azonban az orosz imperativusi alak is hatott ezeknek az igei jövevényszavaknak az alakjára; 1. különösen a 211, 213—215. sz. igéket. (Vö. még Cs. FALUDI ÁGOTA : NyK. LIV, 302, ugyanott hivatkozás HAJDÚ PÉTERnek egy idevágó megállapítására; 1. még BUBRICH : HcTOpHqecKafl (J)OHeTHKa yAMypT-ctcoro H3biKa. 103. 1. Vö. még a komi és a tör. eredetű chanti igéket.) Kevésbbé jellemző az, hogy több idetartozó jövevényszóban az eredeti orosz hangsúly is megmaradt, mert hasonló jelenség pl. komi eredetű jövevényszavaknál is tapasztalható. y Az orosz jövevényszavak tehát a chantiban újabb eredetűek,'annyira, hogy legnagyobb részük külön-külön honosodott meg az egyes chanti nyelv-4°a Az igei jövevényszavaknak ez a két féle jelentkezése élénken emlékeztet a hasonló magyar jelenségre ; ez utóbbira 1. GOMBOCZ BTLTJ 193 ; BÁRCZI : MNy. XLIV, 81 —94. 41 Ezek az alakok tehát igen'intenzív újabb hatásnak köszönik létüket. Képzőnélküli voltuk tehát nem ugyanaz a jelenség, melyet a komi és régi török igei átvételeknél láttunk. Hasonló jelenség pl. az, hogy a régi hangtörvényszerű l > v hangváltozás mellett látunk olyan újabb analógiás alakulatokat, mint a fent említett Ud kepuv esetében (l. 11. 1.), vagy ahogyan az orosz, eredetű P (WICHM.—UOT.) gou, gov 'nackt ; arm' LYTK. (Phonet. 181) I gov ua. szóban is (< or. rojibiií) újabb eredetű a v; éppily kevéssé szabad pl. az aikinói pelaj,t (< or. riOJia'ra; 1. LYTKIN L-m. 162) szóban a dod' ~ dóid, saí~ scbj,t esetében (1. fent 31. 1.) megfigyelt hangváltozással egykorú jelenséget látnunk (1. fent a baí szót is). 42 De hogy azért itt is az infinitivus is lehetett az átvétel alapja, azt egy jellemző kifejezés mutatja: Vj saZ'aí' 'Mitleid:' s. uert'á 'sááliá' 'bedauern, berriitleiden, mit jem. Mitleid habén' (KT. 965; 1. még KARJ77~; WICHM.: FUF XV, 52). A saí'aí' (<or. >Kane.Tb 'Mitleid habén') „Mitleid". jelentése téves kikövetkeztetés az idézett szólásból (vö. AHLQV. éal' vériem 'bedauern, Mitleid habén'), amely ebben az alakjában tkp. annyit jelent, hogy 'sajnálkozni tísinálni', ós olyan törökös szerkezet, mint amilyen különösen az udmurt nyelvben gyakori: zasluzií kar- 'verdienen' (< 3acJiy>KHTb), javit kar'zeigen' (< HBHTb), krestií kar- 'taufen' (< KpecTHTb), stb. (1. MUNKÁCSI • VotjNyelvtan. 175), ispolnit kar- 'erfüllen' (< HCnojiHHTb), .sudit kar- . (< cyAHTb) stb. (uo. 178). Használja ezt a kevert szerkezetet orosz igékkel kapcsolatban'a mai udmurt irodalmi nyelv is, ami arra vall, hogy ez a szerkezet annyira el van terjedve, hogy még a nyelvtisztaságra törekvő új írók sem veszik már fel ellene a harcot. Néhány példa az 1942. évi orosz-udm. szótárból (PyccKO-yflMypTCKHH . cJiOBapb) : sluíit karihi 'c/iy>KHTb' (346), dugdilUík sluzit karon 'fiecCMeHHan CJiywöa' (13), obosnovai karmi,.júnmathri 'oöocHOBaTb'