Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
44 FOKOS DÁVID járásokban, amelyek tehát az orosz elemek átvétele idején már meglehetősen izolálódhattak egymástól, A chanti nyelv igei jövevényszavai tehát igazolják azt, amit a történeti adatok is világossá tesznek, hogy legrégibb a chanti-komi érintkezés (más szóval : a három réteg közül a komi jövevényszavaké a legrégibb), ezt követte a chanti-török érintkezés (vagyis : régi, de a komi jövevényszavaknál újabb keletű a török eredetű igék egy része), a harmadik nagy hatás az oroszok részéről érte a chantikat, úgy azonban, hogy az orosz szavak túlnyomó része még a déli-chanti l >> t hangváltozás előtt, tehát a XVIII. sz. közepe előtt került bele a chanti nyelvbe. Minthogy mármost a török hatás kezdete a XIV. századra tehető (1. lejjebb), a komi eredetű szavak átvétele valóban a XIII — XIV. sz. idejére tehető. - Ez az eredmény azonban, bár fontos az a tanulsága, melyet mint párhuzam az idevágó manysi jelenségekkel kapcsolatban szolgáltat, mégsem nyújt módot a továbbhaladásra kérdésünk megoldásában. Minthogy azonban módszertanilag igazolta, hogy a relatív időmeghatározás ezen az alapon is lehetséges, próbáljuk most ugyanilyen módon a manysi igei jövevényszavakat elemezni. B) A1 manysi nyelvben a komi eredetű igei jövevényszavak képző-nélküli alakban honosodtak meg (1. fent 218 — 229. sz.). L. még pl. a következőket : komi §edni 'zufallen, zuteil werde, erlangt, erhalten werden' > manysi É sSti, KL Seti 'kerül, jut; AOCTaneTCfl' (MŰNK.-: VogNGy. II, 121, 477, 698 ; 1. még MŰNK.—KÁLMÁN 345, 405 ; SZILASI fordítása : „kihúz ; kijön" helytelen) ; komi I narmini 'die Haare od. die Kopfhaare verlieren ..'. / > manysi (MŰNK.) narmi 'kopaszodik' (TOIVONEN: FUF. XXX, 358); komi VL S L P vol'ni, Ud vol'nis '(einen Baum) abschálen...', (LYTK.) vol'ni 'oÖAHpaTb Kopy' stb. > manysi TJ TC öl- 'abschálen (die Báume untén am Stamm . . .)', LO ül- 'abschálen (einen Baum . . .)' (KANN. D, Ny, É ; 1. LIIMOLA : FUF. (224), obrabotaf karini ''oőpaöoTaTb' (224), vinovate uékitini, obviúifkarini, vinif karini 'oÖBHHHTb, oÖBHHflTb' (222), d' eistvujusísoj,, d'ejitvovaí karié 'AeíiCTByioLBHH' (90)r zagovorsisikjos areMovaf kareniin (pitsamin) '3ar()BopmnKH apecTOBaHbi' (123); az ,,Udmurt kilin morfologija no sintaksis-voprosjos II." (Izevsk, 1941) c. munkából: obosobiféa karisks 'elkülönül' (55, 57.1.), obosobitsa ug kariékl 'nem különül el' (57), d'eistvovat karié murtez 'a cselekvő személyt (embert)' (25). Az 1948. évi Y/iMypTCKO-pyccKHH CJiOBapb-ban is sud'U karini 'cyAHTb', sluzií karini 'cjiy>KHTb', areMovaf karini 'apec-TooaTb' stb., de : vinovat karini 'oÖBHHHTb'. Mindenképpen tanulságos ez a szerkezet, mert ez is mutatja, hogy igei átvételek — így az itt tárgyalt komi és török eredetűek — valóban az infinitivusi alakból indulhattak ki. De hadd jegyezzük még meg, hogy a uenzatta stb. (1. 199. sz.) féle alakoknál is inkább a 3. személyből lehet kiindulnunk, mint az infinitivusból. T. i. figyelembe veendő hogy e terület orosz nyelvjárásában az -aTb végű igék egyes 3. személyének végződése — miként MUNKÁCSI számos feljegyzéséből látni — általában nem -acr, hanem -aiv Pl. (a MTTNKÁCST —KÁLMÁN-fóle kötetben) : őpocaT 'vet' (3451, öpocaTCfl 'dülöngél' (343), SbiBaT 'szokott lenni' (339), BbiHHMaTcíi 'kijár' (345), ^onycKaT 'engedi' (338---9), .neTaT 'repül' (297), MOjmax 'hallgat' (323), -HaönpaT 'vesz' (343), HaroBapHBar 'ráolvas* (297), nOHioxaT 'megszagol' (343), npujiHnaT 'tapad' (325, 358), CBH3biBaT 'összerak' (198), CKanaT 'ugrik' (284), coöiiparcH 'készülődik' (323), yrapaT 'megdörgöl' (323); vö. még CTapaMCH 'törekszünk' (VogNGy. II, 456) ; — de vö. pl. oTcraeT 'eláll' (345, 358), yönpaer 'levesz' (345). — Ez a sajátosság nem korlátozódik csupán a vogulok lakta területre, ill. ennek orosz nyelvjárására. MINKÁCSI udmurt szövegeinek kéziratában is két ilyen alak tűnt fel nekem : íMHpraT 'er hált mit sich Rat' (MSFOu. CII, 638) és flporaT 'si e zuckt (mit Hánden u. Füssen)' uo. (654.) — L. még (erre ERDÖDI JÓZSEF hívta fel figyelmemet) P. H. ABaHecÖB: OnepKH pyccnoM AHajieKTOJiOrHH Ir 213, fi. C. Ky3HeijOB: PyccKayi flnajieKTOjiorHH 60.
