Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

36 POKOS DAVID 181. komi PO (GEN.) sóret- 'mischen, mengen', [(LYTK.: Vok. 80) •soret- ua.], sóral- 'vermischen, durch einander werfen'; S sorolni, P sora'vni 'mischen, mengen,vermischen' ;>ch. Kaz so"ratt\, Osprättä* 'zusammenmischen (verschiedene Stoffe)' (KT. 873). Vö. az előbbi szót és fent 61. sz. L. még ANDERSON: Wandl. 197 a; PAAS. : s-Laute 88. 182. komi VO zirni 'ab-, wegstossen', (SAHOV) 'szorít', (POPOV—LYTK. 32) zirni 'вытеснить' 'félretol, kiszorít' > eh. Ts sirtä 'Rogen absetzen (ein Fisch)', "Kam sirtä (KT. 879).38 183. komi (WIED.) sortni 'falzen, auskehlen . . .' ; (WICHM.—UOT.) V gizni sortni 'eine Akte, Bittschrift, Klage schreiben'; (LYTKIN, POP. — LYTK. 45) sortni 'долбить . . .' > eh. Ш smptta, Kaz. ешгЩг, О syirHta'

'mit Linien versehen, einritzen, . . ., auskehlen (einen Wandbalken)' (KT. 919); (STEINITZ) surbt- 'Striche ziehen, liniieren'. (PAAS.: «-Laute 110; KARJ. 126 ; STEIN. 158.) 184; komi mini 'einstecken, hineinstecken . . .'; (WIED.) 'einstecken, . . ., einstopfen . . ., verstopfen' >> eh. DN ёи'гш 'dichten, kalfatern (ein Boot); mit Moos ausdichten . . ., in etw. hineinstecken (z. B. ein Streichholz irt die Schachtel)', . . ., Kaz siUiti 'vollstopfen . . .' (KT. 926; D, É); (PAAS.—DONN.) К §и\эт 'hineinstecken'. (PATK.; KARJ. 126; STEIN. 158; máskép: PAAS.: «-Laute 99.) 185. komi serdni: I пап s., Ud nah serdnis 'Getreide durchsieben (I), Getreide schwingen, worfeln (Ud)' > eh. DN serttä 'schwingen (Gerste mit dem ёёгэп)', Kr se'rttä 'schwingen' (KT. 959; £>). (Vö. KARJ. 157.) 186. komi doimini 'sich leicht verwunden, sich verletzen' ; (WIED.) 'wund werden, . . ., Schmerz empfinden, verwundet oder beschädigt werden, schmerzen, reissen' > eh. DN Ш^этьа' 'müde werden', Ni tüidmta 'empfindlich werden (die Zähne)' (KT. 968 ; D, É). 187. komi S L I Ukmini, Ud l'ikminis 'erscheinen, sich finden, gefunden werden (S L I), irgendwohin geraten (Ud), (irgendwoher einem) zufallen, zuteil werden (S L)' > eh. (AHLQV.) Ukamiem 'sieh treffen, sich finden, geraten, erscheinen'; (HUNF.) Vilcimta 'történni, előtűnni'; (PÁPAY—ВЕКЕ) l'ikmi'találkozik' ; (vö. STEINITZ írod. Ukbmt- 'geraten'). (WICHMANN : PUF. XV, 18, 51; UOTILA: FUF. XXVI, 163; STEINITZ 164.) b) Nézzük meg most a török eredetű igei jövevényszavaknak a chantiban való tükröződését. Ezeknek a jövevényszavaknak a száma aránylag kicsiny. A manysiban jóval nagyobbnak mutatkozik a török hatás, mint a chantiban. A manysiban vagy 550 a török eredetű jövevényszavaknak a száma. (,,Das obige Wörterverzeichnis umfasst — írja KANNISTO : TLW. 221. 1. — im ganzen 554 woguHsch-tatarische Zusammenstellungen, von denen ich 508 als sicher und 46 als einigermassen unsicher betrachten möchte.") Viszont a chantiból eddig vagy 250 török eredetű jövevényszót mutattak ki. Ami mármost az ezek sorába tartozó igéket illeti, a kétes származtatásokat is figyelembe véve, mindössze 31 török eredetű igei jövevényszót mutattak ki a chantiból (PAASONEN 17-et, TOIVONEN 11-et, KARJALAINEN pedig még három olyan igét említ, amelyet sem PAASONEN, sem TOIVONEN nem tárgyal). Ezzel szemben KANNISTO, a* kétes eseteket is számítva, 50 török eredetű manysi igét mutat ki idézett munkájában ; persze, az ilyen eredetű jövevény-38 Vö. ném. die Biene stösst — 'schwärmt' ('rajzik').