Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
JÖVKVÉX VrtZÓKUTATÁSOK 33 stb.), és ezek is az északi vagy a keleti chanti nyelvjárásokból származnak. E szavak közül egy sem jelentős a mi itteni problémánk szempontjából.35 *'••.. 19. Annak a kérdésnek a tisztázása, hogy volt-e v-s típusú komi nyelvjárásból való átvétel az obi-ugor nyelvekben, csupán azt a célt szolgálta, hogy ezen az alapon meg tudjuk állapítani, vájjon ezen az úton adódhatik-e esetleg mód az l ~> v hangváltozás korának a meghatározására. Most, hogy erre a kérdésre igenlő választ kaptunk, rátérhetünk a második kérdésre : Mely időből valók ezek az átvételek, amelyek között tehát komi v-s területről származók is vannak? Erre a kérdésre is tkp. már az előbbiekben is megkaptuk a választ. Az obiugor-komi érintkezések — ennek megvoltak a történeti és földrajzi feltételei — egyfelől régi korba nyúlnak vissza, másfelől hosszú ideig tartottak, főleg" a komi-manysi érintkezések évszázadokra terjedtek ki. Még a XVI., sőt részben a XVII. sz.-ban is sűrű volt az érintkezés és vegyülés lehetősége manysik és komik (mégpedig Z-es és mai v-s területről való komik) közt, de még ebből a korból sem ismeretes egyetlen egy kétségtelen adat v-s alakban meghonosodott komi eredetű obi-ugor szóra.36 Ezek szerint akomi l >• v 35 Befejezésül talán még csak egyet! Felmerülhetne az a gondolat, hogy az obi-ugor Z-es alakok úgy is magyarázhatók, hogy ezek azoknak a komiknak a nyelvéből valók, akik -«- mint fent (a 32. sz. jegyzetben) említettük — a XIV. században az erőszakos terítés elől az Urálon túlra menekülték ; ezek csak Z-es alakokat ismerhettek, tehát csak ilyen jellegű alakokat adhattak át, és így ezek nem bizonyíthatnák azt, hogy a XVI. sz. folyamán is Z-es alakok jutottak volna különféle komi nyelvjárásokból a manysiba, vagy általában az obi-ugor nyelvekbe. Csakhogy ennek, ellentmondanak először is a már említett történeti adatok, amelyek kétségtelenné teszik a komi-manysi érintkezéseket a XV —XVII. században, másfelől az Urálon túlra költözött komi csoportok bizonyosan hamarosan beleolvadtak az obiugorságba és az ő nyelvük nem lehetett az egész obi-ugorságra akkora hatással, hogy ilyen jelentős számban vettek volna át tőlük szavakat az obi-ugor népek. 36 Tudomásom szerint egyetlen kivétel lenne chanti Kaz faufau %qj,djf 'ein Watvogel! (KT. 282 ; Toiv.: Affr. 190) < komi S U tovt'%, L tsovts'a 'einVogel mit langen Beinen u. langem Schnabel, wahrsch. Scolopax arquata (= fi. kuovi)'; (WIED.) tolta, tovía,V tsoltsa, tsovtsa (jelentéséhez 1. WICHM.: FUF. XIV, 114), P (ROG.) tsovtéa, tsolfsa (~ udm. tsml'íso stb.;l. WICHM. i. h. és Toiv. Affr. 190, 167), ahol azonban már a luzai és sziszolai alakok is a várt Z helyett v-t mutatnak. Ez utóbbi alakokat WICHMANN v-s nyelvjárásból való átvételeknek magyarázza. (L. még UOT.: Kons. 28, 337.) A chanti u-s alaknak vagy az a magyarázata, hogy már a komiban régen élt egymás mellett (? hangutánzó) Z-es és v-s alak, vagy pedig a chantiban keletkezett az eredeti Z-es alaknak (? hangutánzó) v-s változata. — Érdekes, hogy egy másik komi madárnév is szabálytalan l ~ v megfelelést mutat: L ísalgan mellett van S tavkan, Le tavgan 'Dohle' (1. UOT. i. h.) ós itt WICHMAKK szerint is hangutánzásról lehet szó (1. WICHM.-UOT. 365. 1.). Figyelembe veendő még a következő körülmény. A komiban eredeti v helyébe is kerülhetett későbben, hamis analógia alapján, Z; pl. orosz Tpesora > komi Le trsloga 'nyugtalanság, zavar' (1. pl. Volksd. d. Komi 34.1.). (L. még pl. UOT.: Kons. 376.) De megtörtónt .ez a chantiban is. Az or. Hei<orfla (KARJ. megjegyzi : ,,die Rtissen sprechen aus HeKOBfla, Áé-koudá" KT. 605) a chantiban: DN úé-koteá, úe-koupá (u. o.); éppígv DN soAoá- 'immer' (KT. 854) < or. Bcer/ja. Inetimologikus l van pl. a manysi T tse-ltehi 'doch' (MSFOu. Cl, 129) szóban is < or. BCé-Taiai. Fent is említettünk egy-két idevágó, szabálytalannak látszó esetet orosz eredetű jövevényszavakban. Most még két másik, hamis analógián, ül. a ?>nek említett kiejtésén alaprüó adatot akarunk szóvá tenni: V kevdim stb. ~ Ud kedei 'eine Art Kuchen, Gerstenbrötchen' (1. fent 102. sz. és UOT.: Kons" 335 — 6), továbbá Ud ku 'KyJia, Kula (Fluss)'(? ered. *kuv-va, vagy csak *ku-vat) — Vö. még KANNISTO: FUF. Anz. XVIII, 77?). L. még az 53. sz. jegyzetet és fent a 3. pontot. 3 Nyelvtudományi Közlemények LV.
