Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
32 FOKOS DÁVID pecsorai vagy udorai eredetű jövevényszó a chanti poinék 'Rebhuhn' szó (1. fent 42. sz.).Izsmai eredetű lehet a manysi möjt stb. 'rege', (KANN.: JSFOU. XXX/8, 30) LU moit 'Marchen' szó is (vö. TOIVONEN : FUF. XVIII, 182 ; UOT. : Kons. 124, stb.), ésizsmai vagy udorai a chanti moimyk 'Seife', manysi (AHLQV.) műitek ua. (1. fent 34. sz. ; WICHM. : FUF. XIV, 90). Egy harmadik jellemző hangtani sajátság, hogy t. i. a permi nyelvjárásban meghatározott esetekben (eredetibb) szóvégi -t jelentkezik más nyelvjárások zöngés -d-jével szemben (1. pl. UOTILA : Kons. 92 skk.), nem lehet segítségünkre e kérdés tisztázásában, minthogy a chantiban szó végén egyébként is általában csak zöngétlen t-t találunk.33 18. Végül még egy-két kiegészítő megjegyzést kívánunk tenni. Nem tettünk különbséget azok közt a komi eredetű jövevényszavak közt, amelyek annak a régi érintkezésnek az emlékeit őrzik, amikor az obiugor népek a mainál jóval nyugatabbra fekvő területen, mai komi területen éltek, és azok közt a jövevényszavak közt, amelyeket az obi-ugorok későbben, már mai lakóhelyeiken vettek át.34 De a két rétegnek különválasztása egyfelől sok esetben igen nehéz feladat, másfelől ez a különválasztás a mi problémánk szempontjából nem is fontos, mert még az esetleg ebbe a második rétegbe tartozónak bizonyuló átvételek közt sincs tudomásunk szerint eredeti l helyén v-t mutató jövevényszó. Már utaltunk rá, hogy végeredményben v-s jellegűnek mondható az izsmai nyelvjárás is ; hiszen.itt is az -l-hől nyilvánvalóan előbb -v, ill. -/? lett. (A komi v általában nem tiszta dentilabiális hang, hanem közel áll a bilabiális jö-hez, sőt magánhangzó után, mint pl. az -avni végű igéknél, ismételten tiszta bilabiális /S-t figyelhettem meg; 1. Nyr. LII, 53, továbbá LYTKIN: Drevneperm. 24. 1., ahol azt az észrevételt is olvassuk, hogy az alsóinyvai nyelvjárásban bilabiális v-t, vagyis /5-t ejtenek.)34a A fejlődés menete : a/> *áw> *OM > ö ; oZ> *ou > ö és így tovább (1. UOT. : Kons. 193, 252). Az izsmai el > ej, még későbbi, mint az l >>' v változás. (L. uo.) Feltűnhetik, hogy nem foglakoztunk, itt a szamojédba átjutott komi eredetű jövevényszavakkal. Általában azonban kevés a nyenyecből és a szelkupból följegyzett jövevényszavak száma, aminek oka főleg az, hogy CASTRÉN általában, vagy elsősorban csak olyan szavakat vett fel szamojéd szójegyzékeibe, amelyeket eredeti szám. szavaknak tartott (1. WICHM. : FUF. II, 182 ; K. DONNEK : MSFOu. XLIX, 37—8), másfelől a szelkupban valóban csekély a jövevényszavak száma (1. K. DONNER i. m. 98). Komi eredetű jövevényszavak szempontjából bizonyosan csak az említett két szám. nyelv jön tekintetbe. (A szajáni-szam.-ban chanti eredetű jövevényszó is talán csupán egy-kettő van ; 1. JOKI : Die Lehnwörter des Sajansamojedischen 46 1.) A nyenyec és szelk.-szam. kevés jövevényszava közt természetesen igen kevés a komi eredetű szó, sőt ami komi eredetű jövevényszót eddig a szam.-ból kimutattak, az is nagyobbára chanti közvetítéssel került a szám.ba (1. pl. LEHTISALÖ : Vok. 19—20, 25, 37, stb.; K. DONNER: i. m. 161, 33 Máskép, de tévesen BEKÉ: I. Oszt. Közi. III, 84 és Acta Lingu. Hung. II, 345. 34 Talán az újabb átvételek közé számíthatjuk általában azokat, amelyek a chanti nyelv keleti nyelvjárásaiba nem igen hatoltak be. (Vö. Toiv.: FUF. XXX, 357.) 34a UOTILA is megjegyzi, hogy a permják v-s nyelvjárásban eredeti ol helyén nemcsak ov, hanem ou is jelentkezik (1. UOT.: Kons. 193.).
