Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JŐVE VÉN" Y.-4ZÓKUTATÁS0K 31 járásnak tekintendő (1. itt a 18. pontot). Más ilyen eredetű jövevényszavakról 1. KALIMA: Nyr. LIX, 72; UOTILA : Kons. 355, Vir. 1934, 252, JSFOu. LII/5, 10, De WICHMANN (FUF. XVI, 209) nyomán rá tudunk mutatni egy olyan komi szóra, amely a manysiból jutott át és amely ugyanúgy, mint a most említett kin 'Polarfuchs' szó, ma csak az izsmai és az udorai nyelvjárásban (de SAHOV szerint az alsó-vicsegdaiban is) él : I vijer 'Auerhahn ím ersten Jahre', Ud viier 'junger Auerhahn (bis zum vierten L^bensjahre)' ; (WIED.) vijör 'zweijáhriges Waldhuhn' ; én a prupi nyelvjárásban is megtaláltam a szót: ott vijer 'fajdkakas első éyében'; •< manysi (AHLQV.) vier, veara 'jung', (HUNF.: NyK. X, 316) ver 'ifjú', (MŰNK.) ver, vér 'ifjú, fiatal', (MUNKÁCSI — HAZAY 24) É KL K ver, P T vér 'fiatal' (1. még MŰNK.— KÁLM. 233). Persze figyelembe veendő, hogy a komi szó 'ifjú' jelentésben, is ('fiatal, eleven, mozgékony', másfelől : 'fiatal, fejletlen') előfordul: (SAHOV) vij§r 'MOJIOAOH myxapb; AV wpKHM ÜOABIDKHOÍÍ "qejioBeK'; (POPGV—LYTK. 317) vijer 'MOJIOAOH rJiyxapb'; (KoMH-pyccKiiH CJIOB.) vijer 'MOJIOAOÍÍ rJiyxapb ; Hepa3-BHTbiH, HeAopa3BHTbifí, cjiaöbiH, MonoRoPi, HeoKpenuiHM', —'és ez kétessé teheti WICHMANN magyarázatát (amelyet a WICHM.— UoT.-féle szótár egyébként megismétel); az átvétel iránya lehetett komi —>, manysi is. — Manysi eredetűnek tartja WICHMANN (FUF. III, 106) WIEDEMANN Ud une 'Tante' szavát is ; a szót POPOV-^LYTKIN (317) is ismeri : Ud une 'TeTKa, TeTfl'. De ha az eddigi érvek tkp. csak a valószínűségét igazolták annak, hogy az obi-ugor nyelvek komi jövevényszavai között udorai eredetűek is vannak, most végül egy olyan momentumra akarunk rámutatni, amely ezt a valószínűséget bizonyossággá fokozza, mégpedig most már nemcsak a chantira vonatkozólag, mint az imént említett chanti eredetű komi nyelvi jövevényszavak, hanem — KANNISTO eredményeit igazolva — már a manysira vonatkozólag is. Az egyes komi nyelvjárások t. i. nemcsak szókincsükben térnek el egymástól bizonyos mértékben, hanem néhány hangtani sajátságban is, amelyek közül csak a legszembeszökőbb a nem-szótagkezdő l viselkedése. Egy másik fontos hangtani sajátság az, hogy magánhangzó utáni d, t bizonyos nyelvjárásokban epentézissel id, it alakban jelentkezik. Ez is régi hangváltozás, hiszen már a legrégibb nyelvemlékekben is kojd és voitir alakokat találunk (vö. V S L P kod, I VU Ud VO kőid 'áhnlich; so wie'; P"oür, oier, PO (GEN.) íjter, Ud veitir, I V S voitir 'Leute, Volk'; 1. UOT.: Kons. 59, 123; I. V. LYTKIN: Drevneperm. * 127, 133), de már pl. az orosz eredetű bai 'apa' változatlan alakú valamennyi komi nyelvjárásban; éppígy megtartja í'-jét az 'ámbár, akár' jelentésű orosz XOTb is: V S L Ud kei, P kot. Mármost a komi dod 'Schlitten' (~ udm. dödi) szó (f-vel hangzik az izsmai, pecsorai, vicsegdai, felsővicsegdai, sziszolai, letkai és permi nyelvjárásban, de id-vel az udorai és az alsóvicsegdai nyelvjárásban (1. fent 78. sz.). Ha most azt látjuk, hogy ez a szó mindkét obi-ugor nyelvben id-jellegű forrásra utaló alakban jelentkezik (1. fent 78 és 153, továbbá KT. 968, KANN.: Vok. 125), akkor kétségtelen, hogy ez a szó csakis az udorai (vagy egy udorai jellegű) nyelvjárásból származhatik. Viszont egyformán udorai és izsmai eredetű is lehet a manysi sait 'Verstand' szó (1. fent 140. sz.), (nem ilyen eredetű a manysi P saítal; 1. fent uo.), de már izsmai, pecsorai vagy udorai területről való a manysi sajt, chanti tsöidt 'Rubel' szó (1. fent 75 és 139. sz. ; jelentés dolgában az izsmai és udorai szavakhoz áll közelebb), és egyformán lehet izsmai meg