Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
30 FOKOS DÁVID ért — a chanti adatok, és köztük az l-es adatok mind olyan régi elemek, melyek talán semmivel sem mondanának nekünk többet, mint a régi permi nyelvemlékek. Korántsem így áll a dolg. Ha t. i. a régi nyelvemlékekben olyan nyelvjárás tükröződött, amelynek területén ma-nincs komi lakosság és így függőben kellett hagyni (de 1. lejjebb), hogy a XIV. sz. után a v-s, vagy az l-es területhez tartozott-e, a chanti nyelvnek a komi-chanti régi érintkezések emlékeiül fennmaradt komi eredetű jövevényszavai meggyőzően igazolják, hogy a két hépnek az udorai és az izsmai területen való, (a kölcsönvételek nagy számából következtetve,) hosszabb időre nyúló érintkezése, együttlakása idején még l-es volt ez a ma nem l-es jellegű két vidék. Eredményünk összhangban van azzal, amit a régi nyelvemlékek, a fent tárgyalt csuvas jövevényszó és a manysi nyelv komi jövevényszavai vallottak. Egy újabb biztos fogódzót kaptunk problémánk megoldásához: a XIII—XIV. században nemcsak az usztjugi nyelvjárás, hanem az egész komi nyelvterület még Z-es jellegű volt. (A chanti nyelv komi elemeivel kapcsolatban természetesen az a tény is fontos, hogy még a feltehetőleg későbbi korból származó, esetleg manysi közvetítéssel kapott elemekben sem jelentkezik sehol sem eredeti l helyén v, ami az előbbi közvetlen bizonyíték mellett nem jelentéktelen közvetett bizonyítékot is tud szolgáltatni.) Ha tehát a chanti és a manysi adatok egybehangzóan azt igazolták* hogy az l > v hang változás a komi nyelvben még a XIII—XIV. században nem ment végbe, a manysi adatok ezen túlmenően azt is igazolták fontos terminus a quo-ként, hogy a szóbanforgó hangváltozás csak aXVI..század után mehetett végbe. * * Fent az obi-ugor nyelvekben található komi elemek földrajzi elterjedtsége, valamint a manysi-komi érintkezések történeti ténye alapján igazoltuk, hogy az obi-ugor nyelvek csakugyan az udorai nyelvjárásból is gazdagodtak. De hogy következtetésünk valóban helytálló, azt több olyan szó is bizonyítja, amely viszont a chanti nyelvből került át a komiba. E jövevényszavak is v-s területtel való kapcsolat mellett bizonyítanak. Az egyik szó a komi Ud semdzer 'eine Tauchentenart . . .',32a amely a chanti DN semsá'r 'eine Entenart . . .' (KT. 949; D, É) átvétele (1. KARJ. 171; WICHM.: FÚF. XIV, 100; Toiv.: Affr. 190; UOT.: Kons. 369; WICHM.-UOT. 244) ; egy másik szó a komi V voit, Ud u\t 'üyroBoe Meero, BbiroH ; Wiese, Weideplatz (V), ein Acker am Ufer des Flússes Vaska (Ud)', amelynek forrása a következő chanti szó : É (AHLQV.) uit 'Wiese', uit-pálek 'das linké niedrige Ufer des Ob' ; (KARJ.) DN uirjet 'baumlose, offene Stelle', Ni üjif 'linkes (niedrigliegendes) Ufer des Obs, Wiesenufer' (KT. 14 ; D, É) (1. KARJ. 153 ; UOTTLA: Kons. 62). Egy harmadik szó a komi I Ud hyh 'Polarfuchs' szó, amely a chanti Ts Icán Tolar-, Steinfuchs' (KT. 413 ; D, K) szó átvétele (1. WICHM. : FUF. XIV, 192), (de itt persze azzal az eshetőséggel is kell számolnunk, hogy a chanti szó az izsmai útján jutott be az udorai nyelvjárásba, ami azonban szintén fontos a mi szempontunkból, hiszen az izsmai is tkp. v-s jellegű nyelv-32a WIEDEMANN a luzai nyelvjárásból, SAHOV az alsóvicsegdaiból (és egy köze/ i ebbről meg nem jelölt nyelvjárásból, talán a vicsegciaiból?) ismeri a szót; 1. még TJOTILA: Kons. 369.
